Lehet, hogy egy stúdiót akarsz a bandának. Lehet, hogy nem is akarsz bandát? Miért ne lennél Te az? Lehet, hogy csak hangot akarsz a videóidhoz, de akár az is lehet, hogy egy ötletekkel teli művész vagy, aki a saját kreativitásának határait keresi.
Zenekari próba, hangosítás, felvétel. Legyen bármelyik, a technika bekötése, a jel vezetése, a kábelezés alapfeltétele a jó minőségnek, a használhatóságnak. Nagyon fontos, hogy a “féltve őrzött” hangminőséget ne rontsuk tovább silány minőségű kábelekkel vagy tudatlanságunk miatt esetleg egy rossz választással!
A zenéink visszahallgatása kritikus pont a zenekészítés során. Az, hogy ilyenkor milyen frekvenciákra kell kiemelt figyelmet fordítani, szinte már konstans kérdés. A hangfalak kiválasztásánál már megtárgyaltuk, hogy lehetőség szerint minél egyenletesebb frekvenciamenetre képes, a fülünk számára kellemes hangú Hi-fi (pl. B&W) vagy profi aktív stúdió hangfalakat kell előnyben részesíteni. Most szeretnék neked egy kis ízelítőt adni a hallható frekvencia-spektrum tulajdonságairól és azokról a tényezőkről, amik befolyásolják a lehallgatást. Beszélek a mélynyomóról és a kábelekről is.
A virtuális stúdió csak egy illúzió. Ez csak “úgy tűnik”, hogy egy igazi keverőpult, több-sávos felvevő effektekkel, kompresszorokkal, eq-val, szintikkel, stb. Ez az a metafora, ami kell ahhoz, hogy kezelni is tudd és értsd, amit csinálsz.
A késés egy komoly, idegesítő probléma volt mindazok számára is, akik szerettek volna valamit felvenni és lekeverni a számítógép segítségével, nem beszélve az élő effektek használatáról.
Mivel már képes vagy olyan számítógéppel dolgozni, ami a digitális tartományban csodákat képes művelni a zenével, elkezdheted lépésről lépésre megvizsgálni, hogy miképp haladj egy zeneszám elkészítése során. Ki kell használnod, hogy a számítástechnika, az audió és midi szekvenszerek és a felvételre alkalmas eszközök is drasztikus fejlődésen mentek keresztül!
A hangfalakat eredetileg monitor és hi-fi célokra gyártották, de van egyáltalán különbség? Mennyire jó egy hi-fi hangfal közeltéri monitorozásra egy stúdióban?
Lehet, hogy meg fogsz lepődni. A kontrollerrel egy egészen más szerkesztési élményben lehet részed. Sokkalta olyan, mintha egy különálló több-sávos felvevővel dolgoznál, a megszokott kazetta-lejátszós gombokkal. Sokkal inkább egy automatizált digitális keverőre hasonlít, legfőképp ha a kontrollered alkalmas plugin effektek, eq-k, kompresszorok, zengetők, stb. kezelésére.
Biztos láttad már ezt a kijelzőt a szekvenszerben. Igen, ez sokkal több annál, mint hogy a dal vagy hanganyag hosszúságát jelezze, ez egy visszajelzést szolgáló időkód a szekvenszer belső órájához mérten. Minden metódus, amiról szó lesz, SMPTE, MTC, MIDI Clock Sync (MIDI óra szinkron), SPP és MMC olyan metódusok, amiket a különböző eszközök órajelének összehangolására használnak.
A digitális audió felvételek korának kezdetén egy más világot éltünk. Minden eszköz 16 bit-en vett fel. Kompakt lemez (CD), a zene fő közvetítő forrása.. bizony digitális anyagot tárol 16 bit mélységben és 44.1 kHZ mintavételezési rátában.
Van, aki nagyon mélyen beleássa magát ebbe a témába és sokan vannak így. Az akusztika egy tudomány. A felvétel pedig művészet. Megpróbálok arra hangsúlyt fektetni, ami a művészetet varázsolja szebbé. Mindenek előtt: nekem van egy home stúdióm. Azért csinálok zenét, mert a véremben van és nem azért, hogy platina lemezes legyek. Ha a szobám nem a zajszigetelés ékes példája, akkor sincs semmi. Viszont érdekel – az őrület miatt – hogy miképp hangzanak a dolgok itt és hogy érzem magam azon a helyen, ahol a legtöbb időt töltöm. Ez fontos.
Az egyik legkritikusabb pontja a számítógépes stúdióknak, hogy egy szinti legyen a billentyűzet közelében. Elméletileg készen kell legyél ahhoz, hogy a felvétel és a lejátszás gombokat egyidőben meg tudd nyomni a másik kezeddel történő játszással. Tehát az egyik kezed a billentyűn játszik, míg a másik dirigál a számítógépnek.
Akik már az előző évtizedben is stúdióztak, most érzik igazán, hogy egy teljesen új világban élünk. Szinte minden megváltozott és fordul a kocka. A régen elképzelhetetlennek tartott elképzelések most végre valóra váltak és eljött a Software Stúdió kora.
Egy számítógépes felvevő stúdió vagy home stúdió létrehozásánál az egyik legfontosabb feladat a megfelelő szekenszer kiválasztása. A “legjobb” minősítés igen szubjektív, de megpróbálok egy olyan összképet adni, ami alapján közelebbi képet kaphatsz a különböző szekvenszerekről. Most megpróbálok egy NAGYON rövid összefglalót írni a legismertebb szerkesztő és szekvenszer programokról.
Eljött az ideje, hogy beszéljünk a stúdió monitor hangfalakról. Elég nehéz témakör meglepően sok tévhittel és véleménnyel. A mikrofonokhoz és a szekvenszerekhez hasonlóan sokat vitáznak erről. Ettől függetlenül kezd kialakulni egy objektív megközelítés a monitor hangfalakról. Szinte mindenki egyetért abban, hogy egy közeltéri monitor hangfal elengedhetetlen a zeneszerkesztés szempontjából. Egy közeltéri monitor egy olyan hangfal szett, amit maximum 1-2 méterre helyezünk el magunktól. Az elv azon alapszik, hogy a szoba akusztikája nagy mértékben befolyásolja a visszahallgatott zenét. Próbáld csak ki! Vegyél bármilyen hangfalat és tedd a szobád sarkába. Hallani fogod a basszus hangokat az egész szobában, míg a szoba közepére helyezve ez a jelenség nem vehető észre.
Ahogy haladsz előre, észre fogod venni, hogy egyre többször kerülnek szóba a mikrofon előerősítők. Egy mikrofon előerősítő felerősíti a mikrofon által felvett hangokat. Felerősíti a jelet egy normális bemeneti szintig, amit bármilyen felvevő eszköz rögzíteni tud. De hogy csatlakoztatjuk az előerősítőt a többi eszközhöz?
Jelen “tananyag” az újoncokat célozza meg, így megkérném azokat, akik profik a témában engedjék át a helyüket számukra.
Ha ismered a keverők nyelvét, akkor ismered a stúdió nyelvét. Miért? Mert minden beléjük csatlakozik. Ez akkor is igaz, ha nem dolgozol fizikálisan keverőpultal (lásd. “keverő-mentes megoldás”), hisz a software keverők és a hardware keverők azonos terminológiával működnek.
Szerencsére igen széles termékpaletta áll rendelkezésedre, mind használt mind új billentyűzetek tekintetében, így nem kell bankot rabolnod, hogy valami használható szintetizátort vagy zongorát vegyél. Időt kell szánnod arra, hogy megtaláld a hozzád legközelebb álló darabot – egy olyat, amin ha játszol szíved azt diktálja: “ez király”. Sokféleképpen érhetsz el minőségi hangzást napjainkban a softsynth és soft sampler programokkal. Tehát a saját hanggal rendelkező billentyű nem követelmény.
Szeretnék veled megosztani néhány információt, amit jó mérlegelni mielőtt bármit is veszel. Nem az a legjobb megoldás, ha mindent egyszerre megveszel, mert az könnyen kidobott pénz lehet. Ha nem tudod, hogy pontosan mi a fontos számodra és mire érdemes pénzt kiadnod, akkor könnyen csapdába eshetsz! Remélem ezek a sorok segítenek majd, hogy az utóbbi esélye a legkevesebb legyen.
Manapság állandó kérdéssé vált, hogy melyik hangkártya a legjobb. A legjobb mihez? PC-hez vagy MAC-hez? Sonar-hoz vagy Cubase-hez? Az, hogy “legjobb” teljesen relatív. Ha az abszolút legjobb kategóriát keresed, keresgélj 1 millió Ft felett. Univerzális célra nem létezik hangkártya. Olyan van, amit több célra használhatunk, de az sem elégíti ki mindenki igényeit.
Most, hogy tudod, mi a MIDI, a szintetizátor, a hang útja, ideje néhány döntést hozni. Most megpróbálok egy olyan rendszerezést feltárni, ami egy jobb képet adhat arról, mi is az a Home Stúdió. A rendszer példák sokat segítenek a választásban. Milyen stúdiót szeretnél?
Végül is honnan hova halad a hang? Egyáltalán az most digitális jelfolyam vagy micsoda? Most részletezek néhány dolgot, ami segíthet a jövőbeni stúdiód felépítésében, elemeinek összeválogatásában.
Ez a cikk azoknak való, akik még nem foglalkoztak MIDI-vel és újak a Home Stúdiózás világában és szeretnének zenét készíteni. Azoknak való, akik semmit nem tudnak a MIDI-ről és gyorsan szeretnének haladni. A MIDI egy igen tág témakör, ezért csak a legfontosabbak kerülnek fel. Először a MIDI-ről, aztán a hangról, majd az alapvető felvételről lesz szó.