Ismerjük meg a MIDI-t!

Ismerjük meg a MIDI-t!

Legfontosabbak a MIDI-ről, beállításokról és annak szerepéről a Home Stúdióban.

Ez a cikk azoknak való, akik még nem foglalkoztak MIDI-vel és újak a Home Stúdiózás világában és szeretnének zenét készíteni. Azoknak való, akik semmit nem tudnak a MIDI-ről és gyorsan szeretnének haladni. A MIDI egy igen tág témakör, ezért csak a legfontosabbak kerülnek fel. Először a MIDI-ről, aztán a hangról, majd az alapvető felvételről lesz szó.
Azok, akik az otthoni zenekészítés hívei, értik a MIDI-t. Megpróbálhatod MIDI nélkül, de hidd el, nem fogsz sokra menni. Az alábbiakat olvasd el párszor figyelmesen.

A MIDI csak ADAT!

MIDI: Musical Instrument Digital Interface, egy protokol, melyet egy neves szinti gyártó talált fel 1983-ban azért, hogy egy szintivel több szintetizátor hangját utánozhassuk. Hamar rájöttek, hogy egy számítógép igen gyorsan és pontosan felveszi és visszajátsza az adatokat és a hangokat, így forradalmasította a MIDI a zenekészítést.

Fontos: A MIDI úgy műkődik, hogy BE (ON) és KI (OFF) ( vagy le és fel ) jeleket küld a MIDI kábelen keresztül csakúgy, mint az idő-információkat (timing code) és a kontrollerek (potméterek, tekerentyűk és bolondgombok) adatait. Olvasd el még egyszer, rendben? A midi adatok küldését végzi, mint például a kontrollerekét és a billentyűk leütésének sorát.

Értsük meg, hogy a MIDI NEM HANG JEL!

A billentyűzet hangja nem megy át a kábelen, a hangot a számítógép dekódolás útján küldi vissza. Az adatok, amiket küld a MIDI billentyűzet kizárólag nullákból és egyesekből áll, melyek megadják, hogy mikor ütünk le egy billentyűt, mikor engedjük fel, milyen erősen ütöttünk (velocitás), mikor nyomtuk meg a felvétel gombot, toltunk egy potmétert vagy változtattunk meg bármilyen paramétert. Ez az, amit leginkább meg kell értenünk. E legjobb dolog viszont, hogy ha már felvettük, a teljes MIDI anyag egészében, totálisan, abszolút megváltoztatható, cserélhető, módosítható akár hangról hangra a szekvenszer programban.

A MIDI szekvenszerek (pl. Logic, Cubase, Sony Acid, Ableton, Digital Performer, stb.) felveszi a be és ki jeleket (0/1) engedélyezve egy idősávot, amelyet bármikor bármilyen tempóban visszajátszhatunk. Amikor a programban a play gombot megnyomjuk, ez egyszerűen visszaküldi a jelet a billentyűzetbe, amivel visszahallgathatjuk azt. Természetesen a számítógépből kijövő jelet a monitor hangfalak is fogadhatják, immáron mint audio jelet. A MIDI jelet kiküldve sok más eszközön is átmehet az időkóddal együtt, melyek mind mind más hangot, gyorsaságot és effektet adhatnak hozzá. Ezeket a végén felvehetjük és ismét, mint audio jelet dolgozhatjuk fel.

A MIDI eszközök (pl billentyűzetek, kontrollerek, külső modulok) általában 16 csatornával bírnak küldésre és fogadásra. Úgy, mint egy televízión, minden csatornán más program lehet, egy különbséggel: a MIDI mind a 16 csatornát egy időben kezeli. Egy tipikus kezdő billentyűzettel feljátszhatunk egy csatornára több száz hangszert utánozva. Ezután azt visszajátszhatjuk és felvehetünk egy másikat, így a végén 16 hangszerből álló együttest is alakíthatunk persze lépésről lépésre.

 Midi csatlakozás

De hogy kerül MIDI adat a gépünkre? A számítógép MIDI be és kimenetein 16 csatorna áll rendelkezésünkre. A hangkártyád MIDI bemenetét is használhatod. Ha nincs MIDI bemenet, vegyél egy MIDI interface-t, ami átalakítja a jelet a számítógép által érthető jelekké és olyan kábelen továbbítja azt, ami nekünk teljesen megfelel (pl. USB). Felmerül a kérdés, hogy az USB nem lassabb-e a MIDI kábelnél? A válasz egy egyértelmű és nagy NEM! Az USB 1.0 tökéletesen elég ahhoz, hogy ennyi jelfolyamot zavar és késés nélkül továbbítson, ez a MIDI-n se halad gyorsabban. Aki az ellenkezőjét mondja az hazudik vagy nem rendelkezik elég tudással, hogy ezt megértse. Az USB 1.0 egy esetben nem látja el a feladatát: a hang jelfolyam továbbításánál. Arra bizony kevés. Az USB 2.0 már talán-talán felveheti a harcot a FIREWIRE és PCI adatátvitellel. Erről a dilemmáról egy másik cikkben szót ejtek majd. A MIDI interface több MIDI eszközt is összeköthet.

Tipp: Gondoljuk végig, mire lesz szükségünk stúdiónkban és egyáltalán mire akarjuk majd használni azt! Ezt újra és újra meg kell tegyük, hisz az eszközök összeválogatása a tengernyi terméklistából és a jövőbeni bővítés lehetőségének biztosítása igen nagy fejtörést okozhat. Ezen felül senki nem szereti a pénzt kidobni az ablakon. A célok kitűzése és többszöri felelevenítése csak segítség kérdéseink megválaszolásában. Egy kezdő home stúdiónak nem kell több egy MIDI bemenetnél, mert a mai kontrollerek minden fontos tényezőt tartalmaznak.
Tipp: A több nem mindig jobb!

Több lehetőségünk is akad a MIDI eszközt a számítógéphez csatlakoztatni.

  1. Néhány billentyűzet (nem mindegyik!) beépített USB-s midi interface-el rendelkeznek. Ezek esetében elég az USB kábelt csatlakoztatni számítógépünkhöz és a megfelelő (legújabb) driver-t feltelepíteni (amennyiben szükséges). A port meg fog jelenni a software-ben.
  2. Sok hangkártya és audio interface rendelkezik beépített MIDI interface-el. Az M-Audio, Emu, ESI, MOTU, Presonus, ECHO csak néhány azon gyártók közül, akik ilyet gyártanak.
  3. Abban az esetben, ha se a billentyűzeten, se a hangkártyán nem található, be kell szereznünk egy MIDI interface-t. Ezek egyáltalán nem drágák és sokkal megbízhatóbbak, mint a joystick portok. (A MIDI interface lehet egészen a toll méretűtől a 19″-os rackbe valókig. Ezek általában MIDI be- és kimenetek számában és nagy ritkán néhány extra funkcióban különbözhetnek, de ne féljünk a 2000 Forintostól sem.)
  4. A SoundBlaster típusú kártyák esetében a joystick port átalakítható MIDI interface-é. Ebben az esetben szükség van egy adapter kábelre, melynek egyik felét csatlakoztatva a másik oldalon két MIDI csatlakozót kapunk: egyet a be- és egyet a kimenő jel számára.

 

A felvevő software kapcsolatai:

Külső csatlakozások: A felvett játék a szekvenszerből a MIDI kimeneti portba kerül, ami a külső MIDI eszköz bemeneti portjára van kötve kábellel. A hangszer megkapja a jelet és lejátsza a hangokat. 16 csatorna áll rendelkezésünkre portonként és mindegyikük kiválasztható a szekvenszerből.

Belső csatlakozások: Belső kapcsolat által az adat közvetlenül a hangforráshoz jut a számítógép segítségével. A szekvenszer program létrehoz egy belső MIDI kimenetet minden software jellegű szintetizátor számára, ami a számítógépen fut, így virtuálisan kapcsolhatjuk azokat össze.

General Midi: A legtöbb alap szintetizátor egy szabványt követ, melyet General Midinek vagy GM-nek nevezünk. Ez a protokoll az, amivel a 16 csatornát kezelhetjük. A dobok általában a 10-es csatornán találhatóak. A többit úgy állítod, ahogy akarod. Az alap GM csoport 128 programból áll, melyeknek mindig ugyanaz a számuk. A piano mindig az első (1) helyen áll. Bármilyen GM-el készített játék lejátszható bármilyen számítógépen és valamennyi szintetizátoron, amennyiben az megfelel a GM szabványnak. A MIDI-nek vagy Midifile-nak semmilyen hang formátumú jelfolyamhoz nincs köze, ismét csak adatokat tartalmaz: hang, kontroller és idő.
Mint láthatjuk a GM banknak 128 hangszere van. Ha egy nagyobb, jobb szintit veszel, több is lehet. A nagyon komolyak már 16 banknyi helye van egyesével 128 hangszerre/hangzásra, így könnyen válogathatunk 2048 hangszer közül. Jó, nem? Természetesen a virtuális bankok, software szintik és MIDI konzolok akár a végtelent is produkálhatják (kis túlzással) .

 

A számítógép és a MIDI: tökéletes párosítás.
Mivel a MIDI adat nagyon kevés helyet foglal, kompakt, gyorsan kezelhető, a szekvenszerekkel kiegészítve csodákat művelhetünk vele. A szekvenszeren belül a MIDI sávokat másolhatjuk, beilleszthetjük ahányszor akarjuk, vághatjuk, módosíthatjuk, törölhetjük. Elszúrtál egy hangot? Sebaj, írd át! Van egy ötleted, de az idő nem jó? A legtöbb programban pár kattintással kvantálhatjuk (idő- és ütemhelyes formátum) sávjainkat.

Azok, akik még mindig kételkednek a MIDI-ben és kizárólag a loopokból akarnak élni üzenem: a loopok legnagyobb hányadát szintén MIDI-vel készítik.

A MIDI egyáltalán nem elavult, sőt! A Top40-es listák élén lévő számok, TV-sorozatok betétdalainak többsége is szekvenszer által, egy home stúdióban készült, amit professzionális hanggá javítottak, és a fentebb leírtakkal készültek.

A MIDI billentyűzet az egyik legfontosabb eszköze a Home Stúdióknak. Egy idő után rá fogsz jönni, hogy nem lehet nélküle élni. Nem csak rengeteg időt spórolunk meg vele, de a zenekészítés örömét is jobban átélhetjük vele. A két kezünkből lesz zene. A kattintgatások lehangolják az embert. A potméterek és billentyűk inspirációt adnak és társunkká válnak a produkcióink elkészítésében, tehát fordítsunk a billentyűzet megválasztására legalább ennyi időt. Szinte mindegyik ismertebb márka gyárt ilyet és kivétel nélkül megbízhatunk bennük. A kalapács mechanikához pedig ne ragaszkodjunk!

A MIDI kontroller és billentyűzet általában nem kalapács-mechanikás vagy csak a néhány esetben! Nincs rá szükség, mert úgy hívjuk: szintetizátor. A jobb minőségű súlyozott mechanikás szintik teljesen a piano érzést nyújtják még a profiknak is. Ha nem így van, akkor az nem jó minőség vagy csak bele akarunk kötni valamibe. A Novation, a Yamaha foglalkozik a legtöbbet ezekkel a témákkal. Ha szolgáltatásokban nem látunk különbséget, csak árban, akkor gyanakodjuk mechanika minőségére! Próbáljunk ki minél többet és végül döntsünk a pénztárcánk és igényeink szerint.

A MIDI szintetizátorokkal még lehet, hogy foglalkozok egy későbbi cikkben, hisz ezek kiválasztása sokaknak gondot okoz. Érdekes lehet a szolgáltatások listája, a megbízhatóság, az időtállóság, a billentyűk száma és azok mechanikájának, ellensúlyozásának minősége is.

Remélem most is tudtam segíteni azoknak, akik nem ismerték a MIDI-t vagy csak többé-kevésbé tudták, hogy mi az.

Share and Enjoy !

0Shares
0 0