’Road Story’ A történet folytatódik, mondhatnám és valóban így van. Lukas Greenberg nevét igazából tavaly ismerhette meg szélesebb körben a nagyvilág, amikor megjelentette nagylemezét a Német, Plastic City. Pedig Lukas vagy inkább becenevén Nico, már több éve szorgalmasan dolgozik a háttérben, folyamatosan csiszolva zenei tudását és hitét ebben a műfajban. Az elkövetkezendő pár percben őt ismerhetitek meg.
Most elsődlegesen a DJ-k számára szeretnék kedveskedni ezzel az összefoglalóval, de ez a kis elmélet minden zenélni vágyónak jól jöhet. Biztos hallottál már olyan előadást, ahol több dal követte egymást. Ezt lehet szépen és “amatőr” módon is csinálni.
A hangfalakat eredetileg monitor és hi-fi célokra gyártották, de van egyáltalán különbség? Mennyire jó egy hi-fi hangfal közeltéri monitorozásra egy stúdióban?
Talán egy DJ vagy és gyorstalpalót szeretnél venni, hogy kitaláld mire van szükséged? Talán nem akarsz DJ lenni, de szeretnél remixeket készíteni, a régi slágereket D’n’B vagy house darabbá alakítani. Talán csak valami újra vágysz a stúdiódba, hogy megújítsd a hangzást és friss elemeket vigyél a zenédbe? Jó helyen jársz.
Lehet, hogy meg fogsz lepődni. A kontrollerrel egy egészen más szerkesztési élményben lehet részed. Sokkalta olyan, mintha egy különálló több-sávos felvevővel dolgoznál, a megszokott kazetta-lejátszós gombokkal. Sokkal inkább egy automatizált digitális keverőre hasonlít, legfőképp ha a kontrollered alkalmas plugin effektek, eq-k, kompresszorok, zengetők, stb. kezelésére.
Ha néhány évvel ezelőtt akartál volna több képernyős rendszert, drága hardware-t vagy két kompatibilis videókártyát kellett volna vásárolnod. A két videókártya viszont egy erős csapás a processzor teljesítményére és az egyensúlyra, tehát nem igazán éri meg.
Biztos láttad már ezt a kijelzőt a szekvenszerben. Igen, ez sokkal több annál, mint hogy a dal vagy hanganyag hosszúságát jelezze, ez egy visszajelzést szolgáló időkód a szekvenszer belső órájához mérten. Minden metódus, amiról szó lesz, SMPTE, MTC, MIDI Clock Sync (MIDI óra szinkron), SPP és MMC olyan metódusok, amiket a különböző eszközök órajelének összehangolására használnak.
A digitális audió felvételek korának kezdetén egy más világot éltünk. Minden eszköz 16 bit-en vett fel. Kompakt lemez (CD), a zene fő közvetítő forrása.. bizony digitális anyagot tárol 16 bit mélységben és 44.1 kHZ mintavételezési rátában.
Hanspeter Krüsi egy profi gitáros, zongorista és zeneszerző Svájcból. Zenéjével a modern stílusok széles spektrumát képes lefedni kiemelve különböző gitár stílusokat és hangzásokat, melyek annyira különlegessé teszik szerzeményeit. Ezen felül HP képes az ” érintés technikára ” a gitárral, amikor a gitáron úgy játszik, mint egy zongorista.
Van, aki nagyon mélyen beleássa magát ebbe a témába és sokan vannak így. Az akusztika egy tudomány. A felvétel pedig művészet. Megpróbálok arra hangsúlyt fektetni, ami a művészetet varázsolja szebbé. Mindenek előtt: nekem van egy home stúdióm. Azért csinálok zenét, mert a véremben van és nem azért, hogy platina lemezes legyek. Ha a szobám nem a zajszigetelés ékes példája, akkor sincs semmi. Viszont érdekel – az őrület miatt – hogy miképp hangzanak a dolgok itt és hogy érzem magam azon a helyen, ahol a legtöbb időt töltöm. Ez fontos.
Az egyik legkritikusabb pontja a számítógépes stúdióknak, hogy egy szinti legyen a billentyűzet közelében. Elméletileg készen kell legyél ahhoz, hogy a felvétel és a lejátszás gombokat egyidőben meg tudd nyomni a másik kezeddel történő játszással. Tehát az egyik kezed a billentyűn játszik, míg a másik dirigál a számítógépnek.
Akik már az előző évtizedben is stúdióztak, most érzik igazán, hogy egy teljesen új világban élünk. Szinte minden megváltozott és fordul a kocka. A régen elképzelhetetlennek tartott elképzelések most végre valóra váltak és eljött a Software Stúdió kora.
Egy számítógépes felvevő stúdió vagy home stúdió létrehozásánál az egyik legfontosabb feladat a megfelelő szekenszer kiválasztása. A “legjobb” minősítés igen szubjektív, de megpróbálok egy olyan összképet adni, ami alapján közelebbi képet kaphatsz a különböző szekvenszerekről. Most megpróbálok egy NAGYON rövid összefglalót írni a legismertebb szerkesztő és szekvenszer programokról.
Eljött az ideje, hogy beszéljünk a stúdió monitor hangfalakról. Elég nehéz témakör meglepően sok tévhittel és véleménnyel. A mikrofonokhoz és a szekvenszerekhez hasonlóan sokat vitáznak erről. Ettől függetlenül kezd kialakulni egy objektív megközelítés a monitor hangfalakról. Szinte mindenki egyetért abban, hogy egy közeltéri monitor hangfal elengedhetetlen a zeneszerkesztés szempontjából. Egy közeltéri monitor egy olyan hangfal szett, amit maximum 1-2 méterre helyezünk el magunktól. Az elv azon alapszik, hogy a szoba akusztikája nagy mértékben befolyásolja a visszahallgatott zenét. Próbáld csak ki! Vegyél bármilyen hangfalat és tedd a szobád sarkába. Hallani fogod a basszus hangokat az egész szobában, míg a szoba közepére helyezve ez a jelenség nem vehető észre.
Ahogy haladsz előre, észre fogod venni, hogy egyre többször kerülnek szóba a mikrofon előerősítők. Egy mikrofon előerősítő felerősíti a mikrofon által felvett hangokat. Felerősíti a jelet egy normális bemeneti szintig, amit bármilyen felvevő eszköz rögzíteni tud. De hogy csatlakoztatjuk az előerősítőt a többi eszközhöz?
Jelen “tananyag” az újoncokat célozza meg, így megkérném azokat, akik profik a témában engedjék át a helyüket számukra.
A következő cikksorozatban szeretném összefoglalni az évek alatt felhalmozott tapasztalatokat és általános ismereteket az elektronikus zeneírással kapcsolatban. Főleg kezdőknek és újoncoknak szánom általános ismertetőmet, de mint tudjuk, jó pap holtig tanul, sosem lehet tudni mikor olvas az ember eddig nem ismert tippeket, trükköket.
Ha ismered a keverők nyelvét, akkor ismered a stúdió nyelvét. Miért? Mert minden beléjük csatlakozik. Ez akkor is igaz, ha nem dolgozol fizikálisan keverőpultal (lásd. “keverő-mentes megoldás”), hisz a software keverők és a hardware keverők azonos terminológiával működnek.
Szerencsére igen széles termékpaletta áll rendelkezésedre, mind használt mind új billentyűzetek tekintetében, így nem kell bankot rabolnod, hogy valami használható szintetizátort vagy zongorát vegyél. Időt kell szánnod arra, hogy megtaláld a hozzád legközelebb álló darabot – egy olyat, amin ha játszol szíved azt diktálja: “ez király”. Sokféleképpen érhetsz el minőségi hangzást napjainkban a softsynth és soft sampler programokkal. Tehát a saját hanggal rendelkező billentyű nem követelmény.
Ott ülsz a billentyűkkel szemben – körülvéve a technológia minden csodájával – ötletektől égve. Már végigpörgetted a kezdő fázist, tudsz mindent, a számítógéped pedig egy bombabiztos zenei erőművé alakítottad. Sokunk még eddig se jut el. Az egész sokszor csak egy halovány kép és a monitor az ürességével kacsint ránk. Minden hiába való volt? Nem vagyok zenei talentum? Horror! Nézzük csak, ez a Te stílusod?
Szeretnék veled megosztani néhány információt, amit jó mérlegelni mielőtt bármit is veszel. Nem az a legjobb megoldás, ha mindent egyszerre megveszel, mert az könnyen kidobott pénz lehet. Ha nem tudod, hogy pontosan mi a fontos számodra és mire érdemes pénzt kiadnod, akkor könnyen csapdába eshetsz! Remélem ezek a sorok segítenek majd, hogy az utóbbi esélye a legkevesebb legyen.
Manapság állandó kérdéssé vált, hogy melyik hangkártya a legjobb. A legjobb mihez? PC-hez vagy MAC-hez? Sonar-hoz vagy Cubase-hez? Az, hogy “legjobb” teljesen relatív. Ha az abszolút legjobb kategóriát keresed, keresgélj 1 millió Ft felett. Univerzális célra nem létezik hangkártya. Olyan van, amit több célra használhatunk, de az sem elégíti ki mindenki igényeit.
Most, hogy tudod, mi a MIDI, a szintetizátor, a hang útja, ideje néhány döntést hozni. Most megpróbálok egy olyan rendszerezést feltárni, ami egy jobb képet adhat arról, mi is az a Home Stúdió. A rendszer példák sokat segítenek a választásban. Milyen stúdiót szeretnél?
Tudományos megfogalmazása szerint a hang a fül, a hallás által érzékelt inger. Az emberi beszéd, a zene, a zenei hangrendszerek alapeleme. A hang vibráló tárgyak által keltett nyomáshullámok sorozata. Az emberi fül a 20 Hz alatti és a 20 kHz fölötti hangokat nem érzékeli. A 20 Hz-nél kisebb rezgésszámú hangot infrahangnak nevezzük. Ezt a frekvenciát ugyan a fülünk nem érzékeli, de a testünk annál inkább.
Végül is honnan hova halad a hang? Egyáltalán az most digitális jelfolyam vagy micsoda? Most részletezek néhány dolgot, ami segíthet a jövőbeni stúdiód felépítésében, elemeinek összeválogatásában.
Ez a cikk azoknak való, akik még nem foglalkoztak MIDI-vel és újak a Home Stúdiózás világában és szeretnének zenét készíteni. Azoknak való, akik semmit nem tudnak a MIDI-ről és gyorsan szeretnének haladni. A MIDI egy igen tág témakör, ezért csak a legfontosabbak kerülnek fel. Először a MIDI-ről, aztán a hangról, majd az alapvető felvételről lesz szó.