A hang

A hang

Mindennap használjuk, halljuk, de tulajdonképpen mi is a hang?

Mert a hangokból és mozdulatokból, időből és csendből születő figyelem kézen fogva vezet belső tájaink világába, az áttetsző jelenvalóságba.

Tudományos megfogalmazása szerint a hang a fül, a hallás által érzékelt inger. Az emberi beszéd, a zene, a zenei hangrendszerek alapeleme. A hang vibráló tárgyak által keltett nyomáshullámok sorozata. Az emberi fül a 20 Hz alatti és a 20 kHz fölötti hangokat nem érzékeli. A 20 Hz-nél kisebb rezgésszámú hangot infrahangnak nevezzük. Ezt a frekvenciát ugyan a fülünk nem érzékeli, de a testünk annál inkább. Ezeket az alacsony frekvenciájú rezgéseket legtöbbször a robbanások generálják. Ellenkező esetben a 20 kHz fölötti hangok esetében ultrahangról beszélünk. Ugyan ezt a frekvenciatartományt sem halljuk, de ilyen hangforrás közelében ingerültebbek vagyunk, fáj a fejünk. Egészségügyi területen nagyon jól hasznosítják. A hangoknak szükségük van valamilyen közegre, amelyben terjedhetnek. Ilyen például a víz, ahol gyorsabban terjed, mint a levegőben, aminek sebessége 300 m/s. Szilárd anyagokban is kiválóan terjed pl.: hangládákban, viszont egyetlen közeg van, ami nem közvetíti a hanghullámokat, ez a vákuum.
Ezek a hullámok sokáig láthatatlanok voltak az emberek számára. 1957-ban találták fel a spektrum analizátort, ami a zene jelszint eloszlásának dinamikus kijelzésére szolgál.

Különböző frekvenciájú szinuszhullámok

A zaj tulajdonképpen több eltérő frekvenciájú és intenzitású jel zavaró sokasága. Különböző zajokat különböztetünk meg, mint például a fehér zaj, a rózsaszín zaj és a szürke zaj. A rózsaszín zaj a hangtechnikában egyértelműen jelen van, olyan véletlenszerű zaj, amelynek a teljes vizsgált frekvenciatartományban (általában 20Hz – 20kHz) a hangnyomásszintje oktávonként 3dB-lel csökken. Leggyakrabban többutas, aktív hangrendszer beállítására használják. A zajokra olykor fel sem figyelünk, ellenkező esetben pedig kifejezetten idegesítőnek találjuk. Az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk a következő:
  • 30 dB:  pszichés
  • 65 dB:  vegetatív
  • 90 dB:  hallószervi
  • 120 dB:  fájdalomküszöb
  • 120-130 dB:  maradandó halláskárosodás
  • 160 dB:  dobhártyarepedés
  • 175 dB:  halálos
A bel (rövidítése: B) az egyik leggyakraban használt egység a telekommunikációban, az elektronikában és az akusztikában. A Bell Telephone Laboratory mérnökei “fejlesztették ki”, a telefonkábel 1 mérföld hosszú darabja okozta hangerősség csökkenés mértékének meghatározására. Eredetileg TU (átviteli egység) volt a neve, de 1923-ban Alexander Graham Bell tiszteletére átnevezték a ma ismert nevére. A bel, mint egység, túl nagynak bizonyult a napi használatban, ezért a decibel (dB) terjedt el a mindennapi gyakorlatban. A bel használatos még a zaj teljesítmény szintek mérésénél.
A 0 dB mást jelent a stúdióban és a mindennapokban. A dB értéket referenciaszinthez hasonlítjuk. Ha valamire a fizikai világban azt mondjuk, hogy 60dB hangos, akkor a 0dB-hez viszonyítunk (, ami a teljes csend.) A digitális és analóg rendszereken a 0dB nem csönd, hanem a maximális torzításmentes hangosság mértéke. A stúdióban a süketszoba zajszintjét jelenti, míg a stúdión kívül a teljes csendet. A süketszoba olyan hangszigetelt szoba, amelynek belső falait és felületeit hangelnyelő anyaggal borítják be a hangvisszaverődés minimalizálásának érdekében. Az itt keletkezett hangnak nincs visszhangja.
DaisyA visszhang a hang visszaverődése valamilyen tárgyról. A Balaton egyik legismertebb jelensége a visszhang. Valójában a XVIII. század közepe óta létezik, a jelenlegi apátság felépítése óta. Ugyanis a Visszhang-dombról elkiáltott szavak a több mint 300 méterre lévő apátság északi oldaláról verődnek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot. “A kacsa hápogása nem visszhangzik!?” A “University of Salford” Manchester-i székhelyű egyetem bebizonyította, hogy ez egy tévhit. Daisy-t (a kacsát) bevitték először egy olyan terembe, ahol a visszhang-változó egyenlő a 0-ával. Aztán bevitték a visszhang-terembe, ami annyira visszhangos, hogy kishíjján még a pislogás is visszhangzik. És lám-lám Daisy hápogása visszhangzott.

A hanghullámot oldalról megvizsgálva hullámokat látunk pozitív és negatív csúcsokkal. Ezek távolságát amplitudónak, hangerőnek nevezzük. Minnél magasabb nyomású a hang, annál magasabb csúcsai és mélyebb völgyei vannak – ez hangosabb. A hangerő hangnyomás szintjének a mértékegysége (Sound Pressure Level – SPL). Az SPL-t is dB értékkel adjuk meg.

A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik. Gyakran a görög lambda jellel jelölik.

Share and Enjoy !

0Shares
0 0