Van, aki nagyon mélyen beleássa magát ebbe a témába és sokan vannak így. Az akusztika egy tudomány. A felvétel pedig művészet. Megpróbálok arra hangsúlyt fektetni, ami a művészetet varázsolja szebbé. Mindenek előtt: nekem van egy home stúdióm. Azért csinálok zenét, mert a véremben van és nem azért, hogy platina lemezes legyek. Ha a szobám nem a zajszigetelés ékes példája, akkor sincs semmi. Viszont érdekel – az őrület miatt – hogy miképp hangzanak a dolgok itt és hogy érzem magam azon a helyen, ahol a legtöbb időt töltöm. Ez fontos.

Tehát a legfontosabb egy olyan környezet kialakítása, ami számodra kielégítő: megfelelő az énekek, hangszerek felvételére és a keverés visszahallgatására. A hallgatózás amúgy is fontos: te szoktál cd-t vagy rádiót hallgatni? Ha igen, akkor van egy elképzelésed arról, hogy milyen környezet a számodra legalkalmasabb a zenehallgatásra. Legyen ez a Te útmutatód a zajcsillapítás vagy hangszigetelés témakörében. Egy rossz szoba azonnal felismerhető, fárasztó a fül számára és fejfájást okozhat. Aki valaha is festett szobát, tudja, hogy egy üres szoba milyen unalmasan rosszul tud hangzani. Ahogy pakolgatjuk a bútorokat vissza a szobába egyre jobb lesz a hangja. Minden bútor fontos a zajcsillapítás szempontjából. A könyvespolc az egyik legjobb zajcsillapító, tehát érdemes sok könyvet tartani. Egy stúdió esetében ezt sokkal komolyabban kell venni, hogy a szoba kedvesnek és nyugtatólag hasson a fül számára.

Minden szoba egy “doboz”. Érdemes úgy kezelni az akusztika szempontjából, mintha a dobozt kívülről figyelnénk. Egy kisebb szoba sokkal zajosabb, mint egy tágas nyitottabb szoba, mert hamarabb visszapattannak a hangok és felveszik a szoba frekcenciáját. Azok a szobák, melyeknél sok a párhuzamos fal (kiváltképp a négyzet alaprajzúaknál) nagy gondot okoz a kialakulú állóhullámok sokasága, mert ezek egy adott ponton erősebben szólnak. Az állóhullámok esetében ahogy mozgunk a szobában úgy változik a hang és hangerő – legalábbis így halljuk. Ha van egy adott frekvencia, (pl. basszus esetében) amit néha sokkal erősebbnek hallasz, akkor Te is fültanúja lettél az állóhang effektusnak.

Ha téglatest alaprajzú a szoba, az jobb, mint a négyzet. Ha nagyobb a szoba, az jobb, mint a kisebb. Ne rakd a hangfalakat a sarokba! A sarok vonzza a basszus hangokat. Ha lehet, a hangszóró mindig a hosszabbik fallal párhuzamosan szórja a hangokat, hogy azoknak minél hosszabb utat kelljen megtennie a visszatérésig. Fontos szempont még a stúdió hangfal. A lineáris frekvenciamenet esetében kisebb a “félrehallás” esélye, mint a sok esetben diszkómosolyra hangolt HI-FI hangfalak esetében.

Magas- és közép-frekvenciák

A legtöbb visszhangot ezekben a tartományokban hallhatjuk. Csapjuk össze a tenyerünket és figyeljük meg, hogy mennyire zajos az adott frekvencián a környezetünk. Ilyenkor a hang oda-vissza pattog és hallhatjuk a különbséget. Az akuszikus zajcsillapító szivacs és az akuszikus panelok könnyen elhelyezhetőek a falon és sokat segítenek a visszhang csökkentésében. Ezek azonnal hallható különbséget jelentenek. Szerezz be egy 4×4-es vagy 2×4-es csomagot (vagy amit tudsz) és helyezd el azokat a falakon. Az, hogy hányra van szükséged, az egyéni ízlésedtől függ. Nem feltétlen kell megölni a szoba élő hangzását, mert minden olyan halottként fog szólni.

Ha valaha is tapasztaltad, hogy milyen a süketszoba vagy a visszhang-mentes szoba, akkor tudod, hogy miért olyan zavaró a túlzott zajcsillapítás. Szinte alig hallasz valamit, csak ha kizárólag szemben van a “hangkibocsátó”. Szükségünk van a visszhangokra, hogy halljunk magunkból valamit. (Szerk.: A profi stúdiókban például a padlót nem szokták csillapítani, mert a falak és a plafon általában szélessávű abszorber panelekkel, diffúzorokkal van ellátva – a padlón ráadásul így könnyű a rack-eket, nehéz eszközöket tologatni és pici élő hangzás is adott.) A természetes akusztika ugyanúgy fontos a fülünknek. Amint besétálsz a stúdiódba, azonnal hallod a zajcsillapítók okozta előnyös változást. Ha kezded úgy érezni, hogy ez valami másik világ, akkor valószínűleg túl sokat csillapítottál. Sokan szeretik a szoba akusztikáját úgy ahogy van, mert így jobban szól a saját hangszerük. Mások egy csendes, száraz hangú szobát akarnak. Az, hogy Te melyik táborba tartozol, csak tőled függ. Ne változtass az ízléseden!

Az ablakok rosszak a hangszigetelés és a zajcsillapítás szempontjából. A legideálisabb esetben egy stúdió ablak nélküli. Egy ilyen stúdió viszont kiöli az érzelmeket és nem segít az improvizálás során sem. A legtöbb művész és zenész a szabadban szeret dolgozni, mert az inspirálja. Ha nincs ablak és hangulatos környezet, akkor a zenész se játszik szívesen.

Akik teljesen újak a témában: szögezzük le, hogy a tojáspapír nem működik! Ez egyike azoknak a városi legendáknak, amiket az emberek újból és újból kipróbálnak. Valaha is próbálkoztál már 300 tojáspapírt odarögzíteni a falhoz és a plafonra? Napokig tart. Nagyon kiábrándító a sok napos meló után rájönni, hogy valójában semmi különbség nincs. A jéghegy csúcsa, amikor ezek elkezdenek potyogni a plafonról. Ez nem zajcsillapítás! Ne higgyetek el minden mesét!

Mély és mélyközép-frekvenciák

A profik azt mondhatják neked, hogy a basszus hangok elnyelése a legfontosabb dolog a zajcsillapítás szempontjából. A szivacsról annyit, hogy szinte alig szól bele a mély hangok kontrollálásába. A basszuscsapda kimondottan a basszus hangokra lett kitalálva és arra nagyon jó. Sokan azt mondják, hogy a basszuscsapda elnyeli a közép- és magastartományban lévő frekvenciákat is. Sok profi stúdióban nem is alkalmaznak akuszikus panelt, csak basszuscsapdát.

A basszusok kordában tartása nagyon fontos, mert ha ez a tartomány valótlanul, bizonyos frekvenciákat kiemelve szólal meg, szinte lehetetlen megmondani, hogy az adott keverésben milyen mértékű a valós basszus. A fejed picit balra mozdítod és a basszus kiveri a dobhártyádat, majd jobbra fordítod és szinte alig hallod. A túl sok mély hang ezen felül beködösíti a közép és a felső tartományokat.

A kipróbált és működő megoldás a szélessávú panelek beszerzése, amit úgy is szoktak hívni, hogy basszuscsapda. Érdemes olyan gyártót keresni, amelyik elismert a hangszigetelés területén. A basszus-csapda úgyszint ízlés szerinti mennyiségben használható. Ezek a sarkokban a leghatásosabbak, mivel a basszus hangok itt tömörülnek. A hátad mögötti sarkok legyenek az elsők, amiket csillapítasz, aztán jöhet a kettő a hangfalaid mögött. Sokan maguk csinálnak basszuscsapdát. Ez olcsóbb megoldás és van, amikor célravezető, de sok utánajárást és időt ígényel. Láttam olyat is, hogy valaki az általa készített basszuscsapdát a falba építette. Ötletes.

OK, de én akarom hallani a basszusokat! Miért csillapítsak? Rendben. Azért kell csillapítanod, mert a basszus hangokat és nem a szoba hangját akarod hallani!? Amint a csillapítás megvan, a zenében lévő valós mennyiségű basszus fogja megtölteni a szobát, ami sokkal tisztább, egyenletesebb és kellemesebb lesz, nem beszélve arról, hogy ez már közelebb áll az élethűhöz is. Sokszor a basszuscsapdák elhelyezése után több basszust hallunk, bármilyen paradoxnak hangzik. Ha hangszereket akarsz felvenni, sokkal kevesebb nem kívánt basszus hangra számíts és a mélyebb hangú hangszereknél (pl.lábdob esetében is) életmentő lehet.

Tippek a zajos szobában történő felvételhez

Az első, hogy zajcsillapítani kell a szobát. Ha ez nem lehetséges, akkor mindenképpen dinamikus mikrofont használj a kondenzátor helyett. A dinamikus mikrofonok kevésbé érzékenyek a környezetükre és sokuk nagyon kifinomult hangzást ad vissza. A kondenzátor mikrofonok nagyon érzékenyek lehetnek és még a madarak, repülők, de még a másik utca forgalmát is képesek rögzíteni, ami egy zajos szobában nem feltétlen jó pont, ellenben a csillapított szobában a részletgazdag hang szempontjából elengedhetetlen. Léteznek mikrofon köré helyezhető csillapítók, amik a környezettől szeparálják azt – amennyire lehetséges. Egy jó dinamikus mikrofon és előfok csodákra képes, tehát az se csüggedjen, aki nem tudja a csillapítást megoldani.