A hangfalakat eredetileg monitor és hi-fi célokra gyártották, de van egyáltalán különbség? Mennyire jó egy hi-fi hangfal közeltéri monitorozásra egy stúdióban?

Mivel több olyan kérdés is érkezett hozzám, ami a hi-fi hangfalak létjogosultságát vitatja a home stúdióban, úgy döntöttem, hogy rászánok egy cikket és a válaszok alapján megpróbálom összefoglalni nagy vonalakban a témát. A felvetés sok esetben csak annyi, hogy “mi lenne ha egy hifi erősítővel és hangfalakkal” dolgozna az alkotó. A stúdió monitor hangfalakról szóló cikk már kivesézte az aktív és passzív hangfalak témakörét, azok elhelyezésének módját és a stúdió hangfalak legfőbb tulajdonságait. Most megpróbálom a témát a hi-fi hangfalak oldaláról körbejárni.

A studio monitorok és a hi-fi hangfalak közti különbség a kiterjesztett frekvenciatartományban és az egyenletes (lineáris) frekvenciamenetben keresendő. Ez nagyjából annyit jelent, hogy a hi-fi hangszóró azt a hangzást produkálja, ami a fülednek tetszik, a stúdió hangfalak pedig egyenletesen és lehetőleg valósághűen próbálják meg visszaadni a hangot.

Természetesen ha egy jó Bose, Bang&Olufsen, McIntosh, Monitor Audio, stb. referencia szettet hallgatsz, akkor igazán valósághűnek hallhatod a hangot, de ez két külön dolog. A Stúdió hangfal azt is visszaadja, ami rossz, ergo: ha rosszul kevered le a zenét, akkor azt hallod vissza, míg a hi-fi azt is feljavítja és nem tudod, hogy hol a hiba, csak azt, hogy a többi rendszeren gázul szól. Az igazság az, hogy ha a zenéd sikeres az emberek a kocsiban, telefonon, walkman-en, anyuci konyhai rádióján és a nappaliban lévő dolby rendszeren, tv-n is hallgatni fogják, és talán csak 100-ból 1 lesz , aki jó minőségű hangfalakon, míg 1000-ből 1 fogja stúdióhangfalakon meghallgatni. A valódi igazság pedig abban rejlik, hogy képes vagy-e megérteni, hogy a monitor hangfalaid miképp közvetítik az adott zenét az adott közegben. Magyarán szólva: ismerd meg a hangfaladat. A legfontosabb, hogy olyan hangfalakat válassz, amiket szívesen hallgatsz akár egész nap. Egy idő után a füleid megszokják a hangfalakat. Ahogy a keverésedet más rendszereken meghallgatod, meg fogod tanulni, hogy a te rendszered azokhoz képest milyen hangot produkál. Az igazság nem a tárgy minőségében rejlik, hanem a füled minőségén és a tapasztalatokon.

Ez a téma érdekes és a szakmában is sokat vitatott. Én is tudom az elméletet, de nem mindíg alkalmazom. Ennek az az oka, hogy ha stúdió hangfalat is veszel, ugyanúgy meg kéne azzal is barátkozzál és megismerned a hangzását annyira, hogy el tudd dönteni: amit azon a hangfalon hallasz, az a többin vajon hogy szólna. El tudom különíteni a mély és magas hangokat és tudom, hogy az a mély amit itt hallok a kocsiban is ugyanannyi lesz. Ez csak azért van, mert hozzászokott a fülem. Ha hozzá tudsz szokni a hangfalaidhoz és azok nem a gagyi hi-fi kategóriába tartoznak, akkor senki nem fog megkövezni, hogy miért nem vettél stúdió monitort. Természetesen ehhez hozzá tartozik az is, amit lentebb írok és amit a stúdió hangfalakról szóló cikkemben is leírtam már.

Kérdés: “Szóval ezek a B&W-k szerinted nem szolgálnának ki úgy mint pl. Fostex vagy a krk?? Egy Home Studioba nem volna elég? Miben más a hangzása a Studio Monitoroknak, mint pl. ennek a B&W 685-nek?”

• Ha kis költségvetésből kell kiokoskodnod a dolgot, és nem akarsz külön hifi és külön stúdió részt kialakítani (mert pl. kis térben dolgozol és amúgy is drágább lenne), akkor használhatsz hi-fi monitorokat, de jó minőségűt, jó erősítővel.
• Ha van már hi-fid és szeretnél kifinomult, “tökéletes” hangzást, ami a legtöbb rendszeren ugyanúgy szól, akkor vegyél stúdió hangfalakat.

Kérdés: “..egyáltalán szükség van mélynyomóra egy Home Studioban?”

A mélynyomó létjogosultsága ismét a füleidtől függ. Döntésedet a következőkre alapozd:

• Ha sok esetben hallgatsz mélynyomóval zenét (pl. kocsi, diszkó, otthoni hi-fi, stb), akkor valószínűleg neked jobb, ha beszerzel egyet és hozzászoksz ahhoz, hogy nem kell kiverje a vesédet a helyéről.
• Ha ez szinte egyáltalán nem fordul elő, stúdió hangfalakkal dolgozol és nem ígényled a basszusokat, akkor ajánlom, hogy mélynyomó nélkül dolgozz. Vedd azt is figyelembe, hogy egy kis szobában nagyobb a basszusok rezonanciája, jobban kialakulnak állóhullámok, így a több mély megnehezítheti a dolgodat.

Én személy szerint mélynyomót is használok, mert a hangfalaim azt a mély tartományt már nem képesek visszaadni, amit a mélynyomó. Ez szinte minden hangfalra igaz. Ha stúdió hangfalakkal dolgozol, akkor el lehet hagyni a mélynyomót, de ha olyan zenét keversz, amiben több a mély és ez domináns is (diszkó, minimál, stb), akkor létszükséglet a mély hangok pontos ismerete. Persze ez igaz a klaszikus zenékre is. Egyenlőre elég hozzá annyi, hogy ha hi-fi hangfalat veszel, akkor ruházz be mélynyomóra, mert anélkül elvesztek a basszusok. A stúdió hangfal pontosabban adja vissza a mélyeket és sokszor még egy olcsóbb mélynyomó frekvenciatartományában is képes hiánytalanul dolgozni.

A hi-fi esetében ne felejtsd el, hogy a hangfalak úgy lettek kialakítva, hogy kiemeljék a mély tartományt (és sokszor a magasat is). Ebből kifolyólag a mélynyomót rendesen rá kell hangolni, hogy ne legyen túl sok mély, de a legalsó frekvenciák is hallhatóak legyenek. Nem szabad elnyomnia a hangfalakat! Ez nagyon fontos és egy tanulási folyamat, mert hozzá kell szoknod, hogy az a mély amit ott hallasz másutt mit jelent. Ez minden hangfal esetében így van!

Ha a hi-fire pályázol és végül amellett döntesz, akkor olyan erősítőt vegyél, ami direct audio vagy pure audio funkcióval bír. Ez annyit jelent, hogy a kiemelésért és a feljavításért felelős chipeket és áramköröket kihagyja a hangkeltéskor és az erősítéskor, így “direktbe” küldi a jelet minden effekt és EQ nélkül, lehetőség szerint annak eredeti formáját megtartva. Ez a komolyabb sztereó erősítők nagy részénél már alap, sokszor fel se tűntetik, hisz alig van benne chip, így nincs mit kihagyjon. Ez NAGYON fontos! A hangfalak egy nagyon bonyolult és vitatott téma a hi-fi esetében.. A B&W jó hangfalakat gyárt és biztos lehetsz, hogy azok elmennek a stúdiódba is. A Jamo, SAL és társai a hi-fi 100.000 Ft alatti árkategóriában nem árul hangfalat. Ez az én véleményem és nem a tényleges valóságot jelenti, hanem azt, hogy én azokat nem tartom hangfalnak, inkább átverésnek. A monitor méretű hangfalak párban 50-60 ezer forintért soha nem lesznek jók még normális zene hallgatásra sem. Ha a hifinél maradsz, akkor kell egy mélynyomó is. Ha lehetséges, az azonos márka “jót tesz a hangnak”. Ha a hangfal adatai azt ajdák meg, hogy 75Hz-től képes leadni, akkor menj fölé (a már említett zavaros adatmegjelenítések miatt) és válassz mélynyomót, ami 80Hz-et is képes leadni. A 35Hz legyen a minimum, ezt egy jó mélynyomó biztosan leadja. Tehát ha a mélynyomó 20-150Hz-ig, míg a szett 75Hz-től 28Khz-ig képes működni, akkor párosíthatóak. A meghallgatást mindíg erősen javaslom! Egy hi-fi szakértőnél kérj demót az általad összeállított rendszerre (erősítő direkt funkcióval+hangfalak+mélynyomó) és egy árkategóriában megfelelő (tehát nem fél milliós) cd-lejátszót kérj mellé a meghallgatás idejére. Vidd el a kedvenc lemezed és ha fél óra hallgatás után is azt mondod, hogy jó, akkor biztos lehetsz a döntésedben. Ha kételkedsz vagy nagyon rád akarják sózni, akkor felejtsd el! A hi-fisek képesek óriásiakat hazudni és mindenkit meghazudtolni, sokszor a fizika törvényeit is, szóval vigyázz! Ezzel nem a hi-fiseket minősítem, csak az “új-stílusú” eladókat.

A "közeltéri monitor" kifejezés a '80-as évek korai szakaszában jelent meg először. Ez a home- és project stúdiók előtutáraként tekinthető megoldás volt és eredetileg a neves stúdiókban alkalmazták a külső monitorokra, amik a tipikus otthoni audió és TV hangszórók hangzását voltak hivatottak reprodukálni.

Az első ilyen volt az Auratone 5C. Az Auratone egy kb 20 cm átmérőjű teljes-spektrumú (kiterjesztett) driver volt, amit egy kockába csavaroztak. Célja az AM rádió és a TV hangzását visszaadni, így a stúdióban is vissza lehetett hallgatni azt a minőséget, amit a hallgató hall. Az Aurotone nem olyan közeltéri hangfal volt, mint ahogy azt most értjük, de a következő közeltéri ikonnak mutatott utat, a Yamaha NS10M-nek. Ez már nem a gyengébb hangzás, mint inkább az erőteljes, dinamikus hifi hangzás útmutatója volt. Elnyelte a mély és magas hangokat, aminek a negatívját "diszkó-mosolynak" hívjuk, hisz így néz ki az equalizer-en. A diszkó-mosoly elnevezést azért kapta, mert ez a hangfal rákényszerítette a hangmérnököket arra, hogy a mély és magas hangokat erősebben jelenítsék meg keveréseikben, így az akkor született slágerek ezt a hangzást kapták. Ez volt a diszkó hangzás csodája és mind a mai napig kihatással van a zenékre.

Ma már temérdek nagyon drága és jó minőségű lineáris menetet produkáló hangfal létezik. A hi-fi hangfalakból is alig győzünk választani. A stúdiókban most sem árt egy hi-fi, hogy a lekevert zenét azon a rendszeren is meghallgassa a producer vagy hangmérnök. Ez kissé olyan, mint az Auratone és az NS10 térhódítása, visszanyúlunk a múltba.
A Watt számokról elég legyen annyi, hogy legtöbbször félrevezetés. A gyártók előszeretettel mérik 5cm távolságról pl. 1000 Hz-en a tűrőképességét egy hangfalnak, ami így sokkalta jobb végeredményt mutat, mintha a valóságos teljes spektrumon mérnék az adatokat. Ez azt jelenti, hogy egy sípolást könnyű előállítani a hangszórónak, de egy concerto valósághű visszaadása már sokkalta nehezebb feladat (pláne zajos környezetben és nem süketszobában). Ha jól végiggondolod, ez normális, hisz a membrán több mozgásra van ítélve. Ezen felül nem említettem, hogy sokszor adnak meg egy hangfalra olyan adatot, mint: “100W terhelést bír”. Ez azt jelenti, hogy MAXIMUM ennyit. A követendő az lenne, hogy: “a mély-közép hangszóró 10W, míg a magas hangszóró 5W terhelést bír”. Ha a watt számokkal nem csalunk és nem találunk ki más átszámítási módokat, akkor a 2*15W közelről letépi a hajadat is!! A Bang&Olufsen egyik régi csöves erősítője (ha jól emlékszem 20W) képes volt leégetni egy 1000W maxos hangfalszettet. Ez az igazság, nem pedig a számok, tehát a wattokat gyorsan felejtsétek el mindannyian.

Összességében szögezzük le, hogy a hi-fit zenehallgatásra, míg a stúdió monitorokat fejlesztésre és produkciós munkára tervezték. Számold össze, hogy ez neked mennyibe kerül. Ha többre jön ki, mint egy pár aktív stúdió hangfal, akkor gondolkozz el a dolgon. Ha 3x annyiba kerül vagy többe és leginkább zenét szerkesztesz vagy készítesz, akkor én személy szerint lebeszéllek a hi-firől.