Kreatív EQ-zás

Kreatív EQ-zás

Mindannyian használunk EQ-t és mivel igen nagy arányban nyert a csoportunkban a kreatív EQ, mint témakör, eljött a pillanat, hogy ezt is elővegyük egy videó erejéig. A klasszikus EQ-zásról és a különféle equaliser-ekről már esett szó, ahol bemutattam, hogy milyen alapvető típusok léteznek. Szó volt parametrikus, hibrid és grafikus EQ-król, de a kreatív felhasználás nem került még szóba.

Normális esetben azt hinnénk, hogy az EQ-t, csak a keverés stádiumában használjuk, leginkább arra, hogy adott hangok és hangszerek megférjenek egymás mellett a mixben. Azt is tudjuk, hogy bizonyos frekvenciákat nem árt kivágni, és az sem újdonság, hogy elsődlegesen vágunk az EQ-val, nem pedig emelünk. A szűrők (EQ) feladata viszont nem csak ez; a hagyományos értelemben vett kreatív EQ-zás egy adott hangszer tonalitásának és hangulatának megváltoztatását jelenti. A feladat ilyenkor nem az, hogy a többi hangszerhez képest hogy szólal meg egy hang, hanem az, hogy a stílushoz és produkcióhoz illő hangulatot közvetítsük. Ilyen lehet például a régi klasszikus mikrofonokkal felvett középtartományban igen erős felvétel, amit utólag “imitálni” tudunk. A külső felvételeknél – és itt beszéljünk a mikrofonokról – a hangkarekter függ többek között a felvételkor használt mikrofon karakterétől, annak jellegzetességeitől és a pozícionálástól is. Egy énekest vagy egy gitárt több szögből, más magasságból vagy akár több mikrofonnal is felvehetünk, melyek mind-mind más hangzást kölcsönöz a hangnak – ez bizonyos értelemben olyan, mintha már a vágás előtt EQ-znánk.

Most nem csak a hangulati elemekről fogok beszélni, hanem néhány példáról, ami az EQ-zást más megközelítésbe helyezi és segíthet a fülünket is fejleszteni. Az egyik ilyen, hogy más dalokból szemezgetünk és megnézzük, hogy adott hangok mettől meddig szólalnak meg. Ezzel nagyon sokat tanulhatunk. Egy LPF és egy HPF segítségével könnyen (nagyjából) leellenőrizhetjük, hogy egy adott dalban hogy oldották meg a szeparálást.

Hagyományos EQ-zás

Nézzünk ki magunknak egy sávot, amit szeretnénk EQ-zni. Tegyük solo módba, hogy csak az szólaljon meg. Ezután tegyünk rá egy EQ-t, mondjuk parametrikusat vagy hibridet. Ezt követően a vágás helyett egy rendkívül magas kúppal kezdjük el pásztázni a frekvenciákat és figyeljük meg, hogy mi disszonáns, mi zavarja a fülünket vagy épp mi a legszebb tartomány számunkra. Ha ezeket megtaláltuk, nagyobb eséllyel tudjuk a megfelelő frekvenciákat kivágni és emelni. Itt egészen szűk vágást is végezhetünk a különböző szűrőkkel, de a teljes hangzást tovább módosíthatjuk egy második vagy akár egy harmadik EQ-val, akár más fajtával. Itt már szélesebb kúppal, jóval finomabban érdemes dolgoznunk. Ne felejstük el, hogy a széles kúp nagyobb tartományt foglal el, így ilyennel drasztikus EQ-zást csak nagyon ritka esetben irdomos végezni.

EQ kontextusban

A fültréning szempontjából kevésbé, ellenben a keverés tekintetében annál inkább izgalmas megoldás a kontextusban EQ-zás. Ezt akkor érdemes kipróbálni, ha mondjuk egy hangszer nem ül megfelelően a mixen, de hangulati módosításoknál is hasznát vehetjük. Tegyünk több sávot solo-ba (beleértve az EQ-zni kívánt sávot) vagy akár az egész mixet. Kezdjük el finoman állítani a szűrőt és figyeljünk a teljes mixre és MÁS hangszerekre.

A fontos itt az, hogy NE az EQ-zott sávra figyeljünk, képzeljük el, hogy a többi sávot EQ-zzuk és hallgassuk meg, hogy mi változik. Azzal, hogy másra koncentrálunk egy új dimenzió nyílik meg a keverésben.

EQ vakteszt

Ez megint egy olyan kreatív módszer, aminél a koncentráció fontos szerepet tölt be. Normális esetben úgy használjuk a szűrőt, hogy közben hallgatjuk a hanganyagot és figyeljük a változást. Próbáld ki másképp a dolgot! Hallgasd meg az adott hangot és állíts le mindent. Képzeljd el, hogy milyen hangzást/hangot szeretnél ebből kihozni. Ezután állítsd be az EQ-t az elképzeltek szerint és csak ezután indítsd el megint a lejátszást. Figyeld meg a különbséget, akár A/B-ben (az EQ áthidalásával). Ha nem vagy elégedett, korrigálj a szűrőn vagy ha elég bátor vagy, állítsd vissza az EQ-t gyári állapotba és kezd előről. Ezzel megint nagyon sokat lehet tanulni, hisz a fejünkben elképzelt hangzást kell átültetni az EQ állításával, így gyorsabban megtanulhatjuk, hogy mi történik adott paraméterezésnél.

Tehát mégegyszer: meghallgatjuk és leállítjuk, elképzeljük, beállítjuk az EQ-t, megnézzük, hogy mi lett az eredmény. 🙂

“Tónusozás”

Az utolsó kreatív módszer mára a tónus állítása, de ezennel nem EQ-val. Ahogy a mikrofonos példát is néztük, nagyon sok faktor létezik, ami megváltoztatja egy hang karakterét, hangzását. Próbálkozzunk a következőkkel:

  • Distorsion, Overdrive: Tegyünk egy sávra torzítót és annak állításával változtassunk a hangkarakteren
  • Kompresszor: minden kompresszornak van egy adott karaktere, játszadozzunk a kompresszorral és a kompresszor/EQ sorrendjével. Nézzük meg mi a különbség!
  • Tape Saturation: a szalag emulációk és a tape saturation pluginek nagyon hasznosak például a magas frekvenciák tonalitásánal és karakterének módosításánál.
  • Effektek: bizonyos effektek, így a zengető is módosít a hangon, de sok más dologgal próbálkozhatunk még. Tettél már “gitár erősítő” plugint szintire?

Ez csak néhány módja az EQ-zás kreatív megközelítésének, a lehetőségek számának csak a képzeletünk szab határt. Most, hogy bemutattam egy párat, itt az idő, hogy Te is próbálgasd ezeket és más módszereket is. Garantálom, hogy gyorsan megtérül a befektetet idő! 🙂 Jó szórakozást!