Dennis Ferrer inspiráló szavai
Zoli barátommal (KeryZ) beszélgetünk napok óta inspirációról, technikáról, sztárokról, zeneszerkesztésről, stb. Ez a mi kis világunkban és hobbink mellett azt gondolom, hogy nem meglepő. Érdekes, hogy mindketten másképp viszonyulunk a zenekészítéshez, sokszor teljesen ellentmondónak tűnik a két megközelítés és valahogy mindig találunk egy arany középutat és tanulunk egymástól. Elvégre ez az egyik célja a MusicDivision-nek: tanulni egymástól.. ráadásul új koncepciókat, új véleményeket és gondolatokat hallani mindig célra vezető!
A Residentadvisor oldalán futottam bele egy rendkívül jó interjúba – az “áldozat” ezúttal Dennis Ferrer volt, a New York-i house királya, ahogy emlegetik. Legutóbb akkor hallhattunk róla, amikor Dido remixével Grammy-díjra jelölték. Nemsokára nálunk is fellép Dennis (2011. október 15. – Telekom Bónusz – Hungexpo), aki mindig tudott újításokat hozni a zenei világba.
Az interjúban sok-sok olyan kérdés merült fel, ami a fórumunkon és a Facebook csoportunkban is felbukkan szinte állandó jelleggel. Nem csak ezért szeretném a számomra legérdekesebb válaszokat veletek megosztani, hanem azért is, mert nagy mértékben tükrözi az én véleményemet és hozzáállásomat is az elektronikus zenekészítéshez. Számomra nagyon inspiráló volt Dennis szavait olvasni. Habár a teljes interjút a lenti linken is elérhetitek, az angolul kevésbé tudóknak szeretnék annyival kedveskedni, hogy a teljesség igénye nélkül lefordítom a (számomra) legérdekesebb részeket:
Van olyan plug-in, amit sokszor használsz mostanság soft szinti fronton?
Oh, egy rakás… Tudod, ez olyan, mint a lemez-vadászat. Ki kell találnod, hogy másnak mi nincs. A legfőbb dolgom, hogy megtaláljam azokat a szintiket, amit más fóka nem használ. Nem igazán csípem a kommersz darabokat.
Volt olyan pillanat, amikor úgy döntöttél, hogy elhagyod a hardware világát?
Amint rájöttem, hogy milyen közel tudok kerülni hozzá. Mindenki azt mondja, hogy nem tudsz ilyet csinálni, “Nem tudsz, nem tudsz, nem tudsz.” Hát itt vagyok és elmondom nektek, hogy ez egy nagy hazugság (*Szerk: ennél keményebb szót használt angolul). Mert ha meg tudod mondani, hogy melyik szintit használtam az utolsó 10 dalomon, fizetek $1000-t. Ez viszont nem fog megtörténni. Senki sem fogja megmondani, hogy milyen mikrofon előfokot használtam. Senki nem fogja megmondani, hogy milyen mikrofont használtam. Úgy értem.. ez nevetséges. Nem tudod megállapítani, hogy a “Hey Hey”-t egy U-47-essel vettem fel (Neumann).
A legtöbb producer nevében állítanád azt, hogy ez egy fajta sznobizmus?
Igen, masszívan. Ez a sznobizmusról szól. Ennyi. Én így mondanám: Az elv még mindig él: szemét be, szemét ki. Még mindig szükséges egy minőségi, MINŐSÉGI AD/DA converter, nincs.. egyszerűen nincs más lehetőséged. Itt sérülhetsz a leginkább. Aztán – a francba is – mindig találsz megoldást, hogy valami vastagabban szóljon. Csak kiküldöd egy előfokra, “melegíted”, ráküldöd egy szalagra és vissza és egész közel vagy. Ez mind a füledről szól.
Szoktál sample-t használni?
Az elején sokat használtam, később kevésbé. Ha le tudom játszani, lejátszom. Néha a sample-nek van egyfajta varázsa, amit másképp nem tudsz előállítani. Én eszközként tekintek rá; a sampling egy eszköz és ennek használatát túlzásba is tudod vinni. Ez nagyon egyszerű. Úgy értem kergethesz mindenkit a saját kis zenéjükért és mindenféléért.. Én nem tudok. Úgy értem, nem feltétlen értek vele egyet, de van néhány remek dal, ami így készült, tudod?
Van egy kimondott stratégiád, hogy inspirációt szerezz?
Az inspiráció bárhonnan jöhet. Persze csak ha nyitott vagy rá; amíg elérhetővé teszed magad… Ez olyan, mint a lottózás. A probléma az hogy elegendő lottószelvénynek kell lennie, hogy elég esélyes legyél rá.
Szoktál ötleteken ülni?
Természetesen. A HDD-men több száz dal van, amit sosem fogtok hallani srácok, mert annyira rosszak. A probléma, hogy manapság mindenki kiad mindent, amit csinál. Senki sem dől hátra és rakja félre egy percre. Nem, mert mindenki igyekszik, hogy megcsinálja a legtutibbat, a legforróbb slágert. Tudod mit? Tízből kilencszer szemét lesz belőle.
A következő történik: Keresel valamit, ami hiányzik. Mi történik a “terepen”, és mi hiányzik? Mire van szüksége az embereknek, mire vágynak? Meg kell értened, hogy minden szám, ami már kijött vagy egy éve elkészült. Akármilyen dalt is hallgatsz, azt nem az előző hónapban fejezték be, az egy koncepció, egy ötlet volt már vagy egy éve. Hat hónap a minimum. Tehát mindenki, minden producer valami újat keres.
Az elhangzottakon felül milyen tanácsot adnál a feltörekvő producereknek?
Most mondtam el. Ez a kulcs az egészhez. A kulcs, hogy aktuális legyél. Ne azt csináld, amit hallottál, csináld, amit hallani fogsz. Azt csináld, ami szerinted hiánycikk. Amikor elmész a klubba, mire táncolnak az emberek? Valaki lejátszotta azt az old-school felvételt – mi volt az az elem, amitől mindenki megőrült? Miért őrült meg mindenki és miért őrülnek meg olyanért, amit nemrég dobtak ki? Csak tudnod kell játszani a játékot.
Link a teljes interjúhoz: RA: Machine love: Dennis Ferrer – Interview