Egy számítógépes felvevő stúdió vagy home stúdió létrehozásánál az egyik legfontosabb feladat a megfelelő szekenszer kiválasztása. A “legjobb” minősítés igen szubjektív, de megpróbálok egy olyan összképet adni, ami alapján közelebbi képet kaphatsz a különböző szekvenszerekről. Most megpróbálok egy NAGYON rövid összefglalót írni a legismertebb szerkesztő és szekvenszer programokról.

A Sonar a Cakewalk cég egyik legismertebb szekvenszere, melyet igen sok helyen láthatunk. A Sonar sokkalta letisztultabb kinézetet kapott, mint versenytársai, de ugyanazokat a funkciókat és lehetőségeket tartogatja. Az egyik érv, ami mellette szól, hogy csekély a gépígénye, így kimondottan ajánlott alacsony költségvetésű stúdiókhoz.

A Cubase és Cubase SX nevű szekvenszert a neves Steinberg cég gyártja. Németes hangzása valós tartalmat tükröz: precíz, összetett és nagyon sok tudással megáldott programról van szó. Ha egyedi kinézetű szekvenszer az álmod, a Cubase mellett nem szabad elmenned. Az egyik legfontosabb pozitívumaként említeném meg a kreativitást ösztönző megoldásokat és a zeneszerkesztés könnyebbítésén fáradozó eszközöket. Az SX verzió igen komoly GUI modult kapott, ezzel kivételes kinézetet biztosítva. A német produkciós- és filmstúdiók szinte kivétel nélkül a Cubase mellett döntöttek. Mérlegeld, hogy számodra valóban fontosak-e a Cubase extra funkciói és ha a pénztárcád is megengedi, akkor bátran válaszd ezt a szekvenszert!

Az Ableton Live szintén német kezektől való és 1999 óta fejlesztők sokasága dolgozik rajta. Elsődlegesen azoknak ajánlották, akik a live – tehát élő – produkciók szerelmesei; neve is innen ered. Ettől függetlenül természetesen szekvenszerként is megállja a helyét. Egyedi megoldásai lehetővé tették, hogy egyszerűbben és kreatívabban lehessen egy számot létrehozni és ezzel sok producert és dj-t vonzott az Ableton fanok táborába, ami azóta is jelentős. A 8-as verzióval már sikerült olyan szintre fejleszteniük, hogy a minőség szempontjából nem kell kompromisszumot kötnöd. Ha elektronikus zenét készítesz vagy keversz, nem biztos, hogy érdemes tovább keresgélned. Pro: A zenekészítés folyamata és az inspiratív, kreatív munkafolyamat és grafikus interfész teszi egyedivé és kimagaslóan jóvá ezt a szekvenszert. Kontra: Ugyan alkalmas az utómunkákra is, ebben még rendesen elmarad a Pro Tools vagy Logic ilyen jellegű képességeihez mérten.

Az Apple Logic nevű szekvenszere képviseli az arany középutat a grafika terén. Mialatt kivételes kinézettel bír, a Cakewalk termékeihez hasonlóan pillanatok alatt átszervezhető a képernyő a számunkra fontos információk megjelenítéséhez. A sok-sok ablakot kivételes egyszerűséggel váltogathatjuk. Kimondottan a MAC rajongók táborába ajánlott ez a software. Ha hobbi vagy demó stúdiót akarsz egy jó kis Mac-el, ez jó választás! Komolyabb felhasználásra a Logic Studio-t érdemes használni, ami a Pro Tools mellett nevezhető ipari standard software-nek és mindennel felvértezték, ami kellhet. Még színpadi fellépésekhez is tökéletes!

A Pro Tools kizárólag azokkal a hangkártyákkal működött, amiket a Digidesign (a Pro Tools gyártója) jóváhagyott a szekvenszer elkészítésekor. Mivel a Digidesign híresen jó hangkártyákat és audió eszközöket gyárt, logikusan a saját hangkártyáikkal lehet elsődlegesen használni. Az M-Audio cég közreműködése elég volt ahhoz, hogy az M-Audio hangkártyákhoz kidobjanak egy olyan verziót, ami azokkal használható Pro Tools M-Powered néven. (Szerk: Az Avid márkanév alatt kidobott Pro Tools 9 platform már “nyitott”, vagyis bármilyen hangkártyával használható, bármilyen rendszeren.) A Pro Tools RTAS pluginokkal és AU pluginokkal tud valamit is kezdeni, míg a többi szekvenszer leginkább a vsti pluginokat szereti/kezeli. Az RTAS nagy előnye, hogy Real-Time, tehát valós idejű plugin. Általában jobb minőséget adnak, de ezért szenvedni is kell: a Pro Tools igényli az erőműveket, főleg ha MIDI-vel dolgozik a felhasználó, ezért elsődlegesen azoknak ajánlom, akik profi hangzást szeretnének és szinte kizárólag audió-val dolgoznak – erre a felhasználásra ez a standard rendszer, amit a világon mindenütt ismernek. Pro: Elektronikus zenészként nem a legoptimálisabb választás, habár sokan használják utómunkára, keverésre, maszteringre – hisz itt mutatja meg igazi szépségét. Kontra: Sajnos a MIDI képességei még a 8-as verzióban is legalább 5 évvel “lemaradtak” és a legtöbb funkció még mindig körülményesen érhető el. Az alkotás folyamata nem a leginspiratívabb. Aki viszont ezt vállalja és hozzászokik, az biztosan örömét leli majd benne, a minőségre egész biztos nem lesz panasz.

A lista nem teljes – sok más, akár ingyenes vagy olcsóbb, kevésbé klasszis szekvenszer is létezik (pl. Reaper, FL Studio, stb.) Itt csak a legjobbakat és a legismertebbeket soroltam fel.

Szekvenszerek

A szekvenszer önmagában egy művészet. Egy művészet, ami a művészit képessé teszi megjelenni és képes a kreativitásnak utat adni. Mondhatni, hogy a szekvenszerek a művészet szolgálatában állnak és ez alapján kell azokat mérlegre helyezni. A legfontosabb a választásunk során, hogy a saját gondolkodásunknak megfelelőt válasszunk. Lehet, hogy a haver azt mondta, hogy az övé a tuti, de hidd el: neked lehet, hogy a másik többet nyújt és jobban átlátod. Mindannyian másképp gondolkozunk, így bátran állíthatom, hogy a szekvenszerek témaköre a legszubjektívebb. Nézz körül, próbálj ki minél többet (lehetőleg demó verziót) és csak utána dönts. Ez a döntés csak a TE véleményeden és csak RAJTAD múlik, meg persze a pénztárcádon.

Míg szinte mindegyik szekvenszer ugyanarra való, más eszközöket és más módon alkalmazunk ugyanazon végeredmény eléréséhez. Ne az legyen a döntő, hogy egy szekvenszer mennyit tud. Biztos, hogy szükséged van végtelen sávra és kevés az a 64? Egyáltalán próbáltál már 30 sávnál többön dolgozni? Szükséges? Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a korlátozások nem feltétlen rosszak.

Mégis mi alapján dönts, ha nem vagy tisztában a különbségekkel? Az első a kezelhetőség és az egyszerűség. Nem mindegy, hogy hány kattintás kell egy adott funkció eléréséhez és az sem, hogy a funkciót hogy érhetjük el. Minden azon múlik, hogy mennyi idő marad a tényleges zenélésre. Ha az időd felét kattintgatással és bosszankodással töltöd, akkor nem biztos, hogy örömet fog szerezni a zeneszerkesztés. A második, ami fontos a használhatság, megbízhatóság és a végeredmény. Biztos, hogy mindíg működik, nem fagy le és jól szól? Biztos, hogy megfelelő az eddigi eszközökhöz? A kompatibilitás igenis fontos! Utolsóként említeném meg a grafikus motort (GUI), tehát a kinézetet. A jó grafika segít megtalálni a legfontosabbakat és egyértelművé tenni minden információt a szerkesztés menete alatt. A kis betűk is jól olvashatók? Ezek csak támpontok, de mindenképp fontold meg őket, mert fontosak!

Ami egy szekvenszernél elengedhetetlen a zenekészítéshez: a MIDI funkciók, megfelelő MIDI képességek és szerkesztői felület, VSTi – DXi – Rewire támogatás vagy akár mindhárom és audió szerkesztés. A loop hangok használatakor a loopolás is fontos lehet, de ebbe nem mennék bele mélyebben.

Programunk kiválasztásakor ne menjünk el a hardware eszközök támogatása és az ügyfél-támogatás mellett. Érdemes a fórumokba bele-bele tekinteni és megnézni, hogy ha probléma van, számíthatunk-e a gyártóra vagy csak a szomszédra! Ha sok virtuális hangszerrel kívánunk dolgozni, mérlegeljük, hogy ezek közül mi a számunkra fontos. A dob- és vezérhangokért felelős pluginek mindíg szükségesek és csomagban sokkal olcsóbban hozzájuthatunk ezekhez.. legálisan. Ha úgy érzed, hogy a TE zenédhez nem megfelelő az adott program, felejtsd el. Ne az alapján dönts, hogy melyiktől fognak a haverok megőrülni, hanem az alapján, ami Neked fontos. Remélem, hogy sikerült olyan információkat átadnom, amik alaján Neked is kialakult egy szubjektív véleményed és amik segítenek a megfelelő szekvenszer kiválasztásában. Sok sikert!