A kontrollerek előnye

Lehet, hogy meg fogsz lepődni. A kontrollerrel egy egészen más szerkesztési élményben lehet részed. Sokkalta olyan, mintha egy különálló több-sávos felvevővel dolgoznál, a megszokott kazetta-lejátszós gombokkal. Sokkal inkább egy automatizált digitális keverőre hasonlít, legfőképp ha a kontrollered alkalmas plugin effektek, eq-k, kompresszorok, zengetők, stb. kezelésére.

A soft szintik esetében sokkalta mélyebbre kerülhetsz, ha a különböző filtereket, rezonanciát és a szűrőket egy külső gomb- vagy potmétersorral kezeled. Ha a kontrollered motorizált potikkal bír, mint a Mackie Control, akkor bámulhatod a potikat, ahogy táncolnak a zenédre. A dalodat annyi filterrel vagy javítással fűszerezheted, hogy egy analóg keverőn 100 kéz is kevés lenne hozzá. Ez nem csak a hangerőre és a térkezelésre értendő, hanem akár a fázis fokozatos és finom állítására, miközben a gitár csatorna fut és a kórus, ill. zengető paraméterei változnak az éneken – ráadásul mindez szimultán.

A másik nagy előnye azok számára mutatkozik meg, akik MIDI csatornákkal dolgoznak. Tudod egy nagyobb keverő, akár 16 csatornával legtöbbször 2 csatornában “végződik” (kimeneti jobb és bal). Ez az, amiért ráveszed magad, hogy a teljes hangerőt állítsd, ami a kimeneten jelentkezik és ennyi. A kontrollerrel egy hardware tolópotméter áll rendelkezésedre minden csatornára és minden számra, beleértve a belső modulokat is. A MIDI csatornák kezelését ez nagy mértékben leegyszerűsíti.

Ez valami álom? Ez az, de legtöbb esetben a valóság is.

A legfőbb feladat, hogy kiderítsd, a szekvenszered milyen mértékben képes alkalmazkodni a kontrolleredhez. Ha a software nem támogatja a kezelőt, akkor a dolog nem fog működni. Az, hogy mennyire működik a szekvenszer együtt a kontrollerrel két dolgon múlik: 1. a szekvenszer oldaláról rendelkezésre álló továbbítandó parancsok számán; és 2. a külső kontroller lehetőségein. Az, hogy a szekvenszer képes a plugin paramétereit továbbítani a kontroller felé, még nem jelenti, hogy a kontroller képes azokat feldolgozni és visszaküldeni. A Mackie Control keveréshez is alkalmas egységei szinte minden software gyártó számára egy alap, így arra számíthatunk, hogy azzal nem lesz gond.

Ettől függetlenül a különböző kontrollerek különbözőképp kezelik a szekvenszereket és ez oda-vissza igaz. Amíg néhány kezelő felületen az áll, hogy a Mackie Control protokol szerint üzemel, legtöbb esetben ezek se épülnek be 100%-osan. Erősen ajánlom, hogy egy komolyabb kezelő felület vásárlása előtt kezdj mély kutatásba és olvass minél több véleményt! Jobb száraz talajon mozogni.

Gondolkozni azon sem árt, hogy a kontroller vajh hova fog kerülni. Egy Mackie vagy Logic Control egy nagy pizzás doboznyi területet foglal el. Alapvetően a monitorral szemben szeretné mindenki tudni, hogy a kijelző és a képernyő ne legyenek messze egymástól. Így egyszerűbb a munka és a rálátás is. Ne felejtsd el, hogy ezeken kívül még ott a billentyűzet, az egér, a kávés bögre és talán a midi billentyűzet is.

Nem árt tudni a CC-kről sem (MIDI Continuous Controller command), amik a hivatalos MIDI specifikációkban szerepelnek. Ez az, amit minden MIDI eszközt gyártó manufaktúra hivatalos standardként kezel. Ezt az MMA (MIDI Manufacturer’s Association) adta ki. Fontos tudni, hogy a gyártók részéről nem kötelező ezeket teljes mértékben figyelembe venni adott eszköz legyártása során, így 100%-ik nem bízhatunk ebben sem. Közel mindegyik MIDI szinti tudja kezelni a legfontosabbakat. A használati utasítás végén van egy MIDI implementációs táblázat, érdemes azt átböngészni.

A hivatalos MIDI adatokat akár egész nap olvashatnád anélkül, hogy rájönnél vajon hogy vedd rá a szintit, hogy más paramétereket is irányítson. Szeretnék egy teljesen laza magyarázatot adni ezzel kapcsolatban. Azért “laza”, mert a gyártók is lazára veszik a figurát a specifikációk beépítése során. Általában élnek a szabadság adta gyönyörrel és a termék szükségleteinek megfelelően építik be a paraméterezést. Példának okáért, ha egy potméter felett a “filter cutoff” feliratot látjuk, akkor az valószínűleg egy megváltoztathatatlan 74-es számú kontroller. Talán. Alapértelmezett esetben a 74-et használják, de változtassuk csak meg.. Amúgy használhattak volna 21 vagy 87, de akár 99-est is. Lehet, hogy most kezded lekaparni a festéket a számítógép asztalodról, de hidd el: ez mégsem annyira bonyolult.

A kontrolleren vagy szintin lévő potik és gombok kontroller adatot küldenek. Úgyszint tudsz létrehozni és küldeni kontroller adatot a tolópotméterekkel vagy akár a szerkesztő software-el, szekvenszerrel. Az, hogy működik-e vagy sem, kizárólag a termék képességein múlik. Például egy Proteus 2000 esetében 12 kontrollert találhatsz, melyeknek a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l nevet adtak. A választásod szerint adhatsz 1-95-ig bármilyen kontroller számot mindegyiknek. Ki tudod választani a hozzá járó programmal, hogy az A kontroller a filter levágás, míg a B a rezonancia változtatásáért feleljen. Ilyenkor a 17-es Controller-t az A potihoz rendeled. Általában minden szintihez jár egy software vagy egy plugin, ami azért is felel, hogy az azon található gombok és tekerentyűk az általad kiválasztott feladatot lássák el. Ez működik fordított esetben is: ha a kontroller képes együttműködni a szekvenszerrel, akkor akár a szekvenszer is lehetőséget biztosít ilyenre. Általában ez a jobbik megoldás. Tételezzük fel, hogy a szekvenszer a Mackie Control protokolt támogatja és ugyanez a helyzet a szintivel is. Valószínű, hogy működnek együtt. A szinti számítógéphez való csatlakoztatása után a szekvenszerünk megfelelő kiegészítő alkalmazását használva kijelöljük, hogy melyik gomb mire használható. A Cakewalk szekvenszerei az ACT (Active Controller Technology) rendszert használják, ami az egyik legegyszerűbben kezelhető: akármelyik plugint hívjuk elő, megjelenik egy ACT sor. Itt az ACT gombra kell kattintani a hozzárendelés beállításához. Ezután rá kell kattintani arra a paraméterre/gombra a pluginen belül, amit irányítani akarunk és ezután megmozdítani azt a potit a kontrolleren, amihez rendelni akarjuk. A paraméterezés befejezése után újra rá kell kattintani az ACT gombra és kész is. Ezt valamennyi pluginen elvégezhetjük és a beállítások automatikusan mentésre kerülnek, így mindíg azokkal a paraméterekkel dolgozhatunk, amik számunkra a legfontosabbak (pl. a dob pluginnél a frekvenciát, míg a 3. szinti pluginnél a hangszínt állítja). Részletesebb infók lentebb.

Kontroller hozzárendelő metódusok

Négy metódus létezik, amit a gyártók a kontrollerek software hangszerek paramétereinek változtatásához kitaláltak. Létezik Automapping, Auto-learn funkciók és természetesen a kézi hozzárendelés is rendelkezésünkre áll. Minden funkciónak megvan az előnye és a hátránya és nincs tökéletes MIDI controller minden soft szinti ellátásához.

Auto mapping: Az egyik leginnovatívabb megoldás a kontrollerek software-s paraméterek hozzárendelésének problémájára, amit “automap”-ként talált fel a Novation a ReMote SL szériás termékeihez. Az auto-map sokszor olyat is hozzárendel, amit nem szeretne az ember. Sok esetben csak a levágásra és a rezonancia állítására lenne szükség és több tucat paramétert kell átnézni, hogy kiderüljön, melyik az.

Sémák (templates): egy másik lehetőség, ha a felhasználó létrehoz és előhív egy sémát minden software szintihez. Ennek a használata egy hosszú lista végiggörgetését jelenti minden szinti használata előtt. Ugyanakkor ez nagyon hasznos lehet olyan alkalmazások használatakor, mint a Reason. Tegyük hozzá, hogy a legtöbb kontrollernek van gyári sémája a Reason-höz.

Tanulás (Auto-learning): Néhány szoftver hangszer engedélyezi a szoftver számára, hogy a kontroller által küldött paramétereket automatikusan hozzárendelje a megfelelő értékhez. Megnyomsz egy gombot a software-ben (lásd. Cakewalk ACT), hozzáérsz egy software-s tekerentyűhöz és a használni kívánt kűlső potihoz és a kapcsolatot a rendszer meg is tanulta. Véleményem szerint ez a legjobb és legegyszerűbb megoldás sokunk számára, de nem én vagyok a gyártó, így ez csak egy vélemény marad.

Kézi hozzárendelés: A kézi hozzárendelés elég körülményes lehet. Amikor átváltasz egy másik software szintire, újra kell rendelni a használni kívánt kontroller paramétereket. Sok software ugyanazokkal a jelekkel dolgozik, így ez nem mindíg igaz. A frekvencia vágás általában a CC74, míg y arezonancia a CC71, az effektek általában a CC91 és 93. Mivel ezek gyakran ugyanazok és a leginkább használt paraméterek, a kézi beállítás sok esetben lehet hasznos.

A teljes CC listát ezen az oldalon találod meg, míg egy könnyen kezelhető kalkulátor is a rendelkezésedre áll.

MSB és LSB

Ne ijedj meg ezektől a zsargon szavaktól. Az MSB a Most significat byte (szignifikáns byte), míg az LSB a Least significant byte (legkevésbé szignifikáns) megfelelője. Ez az adat formátum akkor fontos, ha a 127 érték kevésnek bizonyulna a kontrolling munkára. Gondolj erre úgy, mint egy rövidhullámos rádióra. Azok a potik, amik nagyon részletes, finom jeleket küldenek, MSB és LSB jelet is adnak, de leginkább csak LSB-n küldik. Ezt úgy állapíthatod meg, hogy a kontroller adatot felveszed (felvétel közben állítgatod a potit), majd megnézed, hogy a szekvenszer parancs szerkesztőjében mi jelent meg. Ha két kontrollert látsz, 0-127-ig skálázva, akkor biztos lehetsz, hogy MSB és LSB adatokat is küldesz. Ha nem akarsz szekvenszer programot írni, ne is izgulj a hexadecimális számok megértésén és betanulásán, mert csak időpocsékolás. Mindíg csak a lényegre koncentrálj!

Kérdések és válaszok

K: Barátom, én képtelen vagyok a súgót elolvasni. Valahányszor elkezdem, elalszom! Csak mond meg, hogy hogy működik, rendben?
V: Jó, egyszerűen. A szekvenszer alkalmazásod képes felvenni azt az adatot, amit a szinti elküld, rendicsek? Itt az EGYSZERŰ út. Kezdj felvenni valamit bármelyik MIDI sávban. Mozgass meg egy tekerentyűt. Nézz fel és nézd meg, hogy mi történt. Általában van egy “event editor”, egy olyan ablak, ahol láthatod, hogy éppen mi történik. Jobbik esetben sávként látod megjelenni a potméter mozgatásának eredményét. (Ha másik szintivel dolgozol, akkor az editorban megjelent számokra állítsd át az azon lévő potikat, így az is működni fog.)

K: Csak 4 szabadon használható potim van a billentyűzetemen. Miket ajánlanál?
V: Szerintem a 74 (filter cutoff), 71 (Resonance), 91 (Reverb) és a 93 (Chorus) a 4 legszélesebb körben alkalmazott paraméter, amit a legtöbb hardware és software kezelni is tud.

K: A MIDI kontrollereimet beállítottam, de nem megy minden szintivel. Mi történik?
V: Minden szinti más funkciót lát el egy adott jelre. A MIDI MMA által kiadott specifikációja csak egy útmutató. Az eszköznek nem feltétlen KELL az követnie, a CC parancsokat úgy használhatja, ahogy az neki a leginkább tetszik. Keresd a súgóban a MIDI implementációs listát, ami elárulja, hogy mely CC parancsokat rendelhetsz hozzá.