A MIDI használata

A számítógépes zeneszerkesztés egyik kulcsfontosságú, sarkalatos pontja a MIDI. Ha egy szóval kellene jellemeznem a szerepét, azt mondanám: precizitás. Az elsősorban vezérlő szerepet betöltő digitális nyelv hatalmas segítséget nyújt abban, hogy a különböző zenei jellegű tényezők jó helyen, jó időben, és jó paraméterezéssel szólaljanak meg. Nem tudod milliszekundum pontossággal feljátszani a szintetizátor témáidat? Segít a MIDI.

A MIDI külön sávtípussal dolgozik. Adjunk egy új sávot a projecthez: Project/ Add Track / MIDI . Ha megnézzük, a szokásos potikon kívül pár új paraméterrel találkozhatunk. Az IN azt határozza meg, hogy melyik MIDI portról vegye a sáv a jelet, az OUT pedig értelemszerűen azt, hogy hova adja le. Ha például szeretnénk, hogy ez a sáv a szintinket vezérelje, akkor az OUT-ot olyan állásra kell állítani, de ugyanitt tudjuk majd a VST hangszerek vezérlését is beállítani. Van még Channel, Bank és Program beállítás is, a jól ismert MIDI lehetőségek közül, őszintén szólva én nem sok hasznukat vettem, bár jól meg lehet szervezni velük pár dolgot. A többi beállítás szerintem elhanyagolható, ha gondoljátok, nézegessétek végig.

Mint azt már korábban olvashattátok, a MIDI nem hangállomány, hanem digitális kotta. Ebből logikusan következik az, hogy a szerkesztése más felületet igényel, mint a hanghullámoké. Az ábrán azt látjátok, hogyan néz ki egy MIDI kotta a Cubase SX3-ban. Ahhoz, hogy ezt a szerkesztőfelületet elérhessük, készítenünk kell a Draw eszközzel egy szeletet a MIDI sávra, majd azt már meg tudjuk nyitni. Akik feljátszanak, azoknak ez nem kötelező, ahogy leütnek felvételkor egy billentyűt, a szekvenszer azonnal automatikusan beszúrja a szeletet.



A képen látszik, hogy a MIDI tábla kevésbé meglepő módon táblázatszerű. Vertikálisan a zenei hangok találhatóak, horizontálisan pedig maga az idővonal. Egyszerű. Minden megszólaló hang egy színes téglalap, a leütéstől a felengedésig (Note On / Off ). A táblázat alatt egy külön ábra extra paramétereket is megmutat, tetszés szerint. Lekérdezhetjük, sőt szerkeszthetjük a velocitást, vagy átírhatjuk a hajlítási (Pitchbend), modulációs (Modulation) vagy Aftertouch paraméterek is. A velocitásról egyébként a felső táblázat „hangjegyei” is árulkodnak színükkel. A legerősebb a vérvörös, leggyengébb pedig a sötétkék. Fontos, és sokszor használt ilyen paraméter például a Sustain, zongorásoknak talán ismerős a kifejezés; kitartja a hangokat. Két állása van, mondhatni aktív, passzív. Ha aktív álláson van, akkor az a közben leütött hangok nem kapnak Note off paramétert, és egészen addig szólnak, amíg át nem vált a Sustain passzív módba. Kicsit bonyolultan hangzik, a gyakorlatban meglátjátok nem fog gondot okozni. Viszont saját tapasztalatomra alapozva a billentyűsök figyelmét szeretném arra felhívni, hogy felvétel közben valami érthetetlen okból nem mindig rögzül, hogy a sustain pedál mikor volt lenyomva, és mikor felengedve. (Ez nem csak a Cubase-ben van így, legtöbbször nem küldi vissza az Off paramétert. Ha valaki tudja, hogy miért, írja meg! - Szerk.) Javaslom, hogy ezt mindig ellenőrizzétek, és javítsátok manuálisan, cerkával. Nem nagy meló.

Ha nem rendelkezel MIDI támogatású szerszámmal, akkor kénytelen leszel a feljátszás helyett egyesével felfirkálni (ceruza, Draw eszköz) a hangokat a táblára. Ez igen macerás dolog, de működik. Kicsit könnyebb helyzetben vannak azok, akik fel tudják játszani a hangokat. Így sokkal gyorsabban felkerülnek a hangok a táblára, viszont valószínűleg az emberi pontatlanság miatt nem lesz száz százalékos a dolog. Gépies pontossággal ugyanis még a legprecízebb zongoraművész sem tud játszani. Ne ijedjen meg senki, nem kell egyesével a helyükre húzogatni a hangjegyeket, a szekvenszer ugyanis meg lett áldva az úgy nevezet Quantize eljárással. Ez egy előre beállított konfiguráció alapján a hangokat a helyükre igazítja, más néven kvantálja. Működését tekintve a matematikai kerekítést használja fel. A szerkesztő tetején található paraméterek közül az egyik Quantize névvel van ellátva, itt tudod beállítani, hogy milyen gyakoriságú legyen az igazítás. Ha például 1/8-ra állítod, akkor az azt jelenti, hogy megvizsgál minden hangjegyet, és a hozzá legközelebb álló nyolcadhoz igazítja. A javítani kívánt hangjegyeket (vagy az idővonalon akár az egész midi szeletet) egyetlen Q betű lenyomásával helyreigazíthatjuk. Fontos, hogy jól kell belőni az igazítási paramétert, különben teljes lesz a káosz, és lehet egyesével szenvedni a hangokkal. (A valós játszáshoz a swinget érdemes 95-99%-ra állítani - Szerk.)

Quantize után mindenképpen ellenőrizni kell, hogy a helyükre kerültek-e a hangjegyek, gyakran ugyanis nem az eljárás hibája, hogy rossz eredmény születik, hanem a pontatlan feljátszásé. Tesztelni úgy tudjátok, hogy a sáv beállításainál beállítjátok az OUT-ra a kívánt vezérelnivalót, ezek után sima lejátszáskor is megszólaltatja a MIDI a hangszert, ami lehet akár egy VST eszköz is, amiről a következő, VST-vel foglalkozó cikkben olvashattok részletesebben.


Kapcsolódó cikkek:
Ismerjük meg a MIDI-t
A szekvenszer beállítása
Sávok a szekvenszerben