Sávok a szekvenszerben

Először kipattan az ötlet a zenész agyából, aztán sok munkával dalt gyúr belőle. Végül talán fel is veszi, ha arra érdemesnek tartja. A kérdés az, hogy hogyan és miként lehet segítségünkre ehhez a szekvenszer. Régebben bonyolult volt a felvétel, technikai okokból. Bement az egész zenekar a stúdióba, és egy az egyben feljátszották a számokat együtt. Ma már csak nagyon kevesen dolgoznak így, és ők általában meggyőződésből. A többség a kényelmesebb, és járhatóbb utat választja: részletekben veszi fel az anyagot. A modern zeneszerkesztést lehetőségét az alapozta meg, hogy rájöttek, a munka részleteiben is rögzíthető, szerkeszthető, ha sávokra bontjuk. Ez logikus. Ha mindenki külön felveheti a saját részét, akkor sokkal könnyebben tud összpontosítani, hatékonyabban tud minőségi munkát hozzátenni a produkcióhoz. Ezt az elvet vesszük most is alapon. Lássuk, hogyan működnek a sávok, a szekvenszerekben!

Üres projektet nyitni, tempó és ütem beállításokat tisztázni már megtanulhattatok a korábbi anyagokból. Két sávtípussal fogunk megismerkedni a következőkben. Van belőlük bőven választék, de ahhoz, hogy el tudjatok kezdeni dolgozni, elég ezt a kettőt megismerni: Audio Track és MIDI Track. Ez a cikk az elsőt fogja bemutatni, mert a MIDI egy kicsit összetettebb dolog, megértemel egy külön fejezetet.

Mindenekelőtt ejtsünk pár szót még a szervezettségről! Saját tapasztalataim szerint érdemes átgondoltan, és méginkább átláthatóan elrendezni a sávokat. A legegyszerűbb lehetőség az, hogy olyan nevet választunk a sávnak, ami egyértelművé teszi számunkra, hogy mit is rögzítettünk oda anélkül, hogy bele kellene hallgatnunk. A Cubase egyébként lehetőséget ad arra is, hogy színeket rendeljünk a különböző sávokhoz, ami tovább könnyítheti a helyzetünket.





Az Audio Track az egyik legelemibb sávfajta. Erre lehet rögzíteni az élő hangokat. Ahhoz, hogy beszúrj egy új audio sávot, elég ha egy jobb kattintást teszel a középső oszlopra, majd az előugró lehetőségek közül kiválasztod az Add Audio Track opciót. Lásd az ábrán.




Ezek után egy új választóablak fog felugrani elénk. Válasszunk Stereo vagy Mono lehetőségek közül aszerint, hogy mit akarunk rögzíteni. Pár könnyed példa: Az elektromos gitár hangját vagy mikrofon felvételét Mono-ban rögzítjük, viszont szintetizátor hangját például Stereoban szoktak. Attól függ, hány csatornán folyik egyszerre a felvétel tulajdonképpen. Egyébként Stereo jelet is fel tudsz venni oldalanként külön mono sávra, ha véletlenül arra van szükséged, az egész csak beállítások kérdése. Az ábrán, baloldalon látszanak is a további beállítások. Van hangerő potméter, balansz, és késleltetés (delay). Alattuk a ki –és bemeneti beállítások láthatóak, itt tudjuk például beállítani, hogy a hangkártyánk melyik bemenetéről vegyünk fel erre a sávra. Ezek alatt az effektezés, equalizer, csatorna-beállítások szerepelnek, kis kinyitható felületeken. Nem érdemes most erről részletesebben megemlékezni, de szerintem hasznos, hogyha mindegyikre egy-egy pillantást vettek.

Maga a rögzítés nagyon egyszerű. Beállítjuk az kívánt időpontra a mutatót a jobb oldalon ablakban (timeline - idővonal), és megnyomjuk a record gombot. Ha bekapcsoljuk a metronómot, akkor az segítséget nyújthat játék közben, hogy ne veszítsük el a tempót! Van egy bizonyos precount beállítás is a menüben: Transport/Precount on/off, ami egy teljes ütemet előre beszámol, hogy fel tudjunk készülni, és csak azután indítja el a felvételt. Ha befejeztük a feljátszást, akkor egyszerűen leállítjuk.

A Midi Track egy teljesen más jellegű sávtípus. Ide nem hangállományt rögzítünk, hanem MIDI jeleket. Gyakorlatilag olyan lesz, mint egy kotta. Szerepét tekintve vezérlésre lett kitalálva. Felvételéről, szerkesztéséről, és vezérlési képességéről a következő cikkből tájékozódhattok, címe: MIDI lehetőségek a szekvenszerben.